Terrorizmus: mondjunk nemet az iszlámmal szembeni félelemre alapozott politikára
 

„A párbeszéd és az együttműködés az iszlám és a kereszténység között akkor haladhat előre, ha közösen próbálják lerombolni az igazságtalanság és az elnyomás elemeit. Továbbá akkor, ha a politikusok közös elhatározással visszautasítják a másiktól való félelemre épülő politikát, lehetőséget adva a muzulmánoknak, hogy részt vegyenek a nyugati politikában”. Ez a véleménye Scott Alexandernek, a chicagói katolikus teológiai intézet iszlamológia professzorának, amely az egyik legfontosabb oktatási intézménye a katolikus egyháznak az Egyesült Államokban. „A két vallásnak bizalmi kapcsolatot kell kialakítania egymással, amely a népek közötti megértésre és tiszteletre épül. Emellett együtt kell dolgozni az elnyomás és a diszkrimináció megszüntetésén, ami egyes népeket hátrányos társadalmi, gazdasági helyzetben tart, míg másokat túlzottan előnyös helyzetbe hoz” – hangsúlyozza Alexander professzor.
A Nyugatnak el kell azon gondolkodnia, hogy mi jelent a „nyugati mentalitás”, mert nyugati és iszlám országokban egyaránt léteznek különböző viselkedési módok és viszonyulások. Amikor integrációról beszélünk – figyelmeztet az amerikai professzor – vigyáznunk kell, hogy ne használjunk a nyugati és az iszlám gondolkodásmódot szembeállító kifejezéseket. „Én magam is Nyugaton élek és nyugati vagyok, de nem tudom megfogalmazni miből is áll pontosan a nyugati mentalitás: a szekularizált liberális embereket jelenti-e, vagy a hagyományőrző keresztényeket?... „Mindkettő fontos viselkedés- és szemléletmód az amerikai társadalomban, különböző módon értelmezett eltérő eszmeiséggel. Még is sok amerikai nem tudja elhelyezni magát ebben a két kategóriában. Ugyanez történhet az iszlám világban is. Törökországban pl. ahol nagy feszültségek voltak a szekularizált modern gondolkodásmód és az iszlám hagyományos értelmezői között, nem mondhatjuk, hogy létezik EGY egységes török gondolkodási mód, hanem sok eltérő, amely igyekszik együtt élni egymással. Ilyen értelemben, hasonló ez az egyesült államokbeli példához – emeli ki Scott Alexander. Következésképpen, az elindítandó együttműködési programoknak mindkét közösség támogatását élveznie kell, ahogy ez a chicagói katolikus teológiai intézetnél történik. Az intézet oktatási programjai a muzulmán közösség teljes támogatásával működnek, hangsúlyozva ezzel, hogy a muzulmánok és a nem muzulmánok mennyire együtt tudnak élni kulturálisan egymást gazdagítva és növekedve. De természetesen ez nem elegendő. Politikai szinten – a professzor szerint – a politikusoknak vissza kell utasítaniuk a félelmen alapuló politikát. Nem könnyű ez, mert a félelem hatalmas erő, ami befolyásolja a tömeget. Egy új politikai gondolkodásmód kézzelfoghatóvá tételére az lehetne a konkrét lépés, ha támogatnák és lehetővé tennék iszlám vallásúaknak is a közhivatali funkciók betöltését. Ugyanis minél kevésbé áll távol egy közösség a hatalomtól, annál kevésbé érzi magát elidegenültnek vagy peremre szorítottnak. Inkább bízni fog önmagában, fontosnak és figyelemre méltónak tartva a beilleszkedést – emeli ki az Asca hírügynökségnek adott interjújában a chicagói professzor.