Ünnepi liturgia Kijevben az ukrán görög-katolikus egyház székhelyének Lvovból Kijevbe történő áthelyezése alkalmából

Lubomyr Husar bíboros, az ukrán görög-katolikus egyház nagyérseke és feje, vasárnap Kijevben ünnepi liturgiát mutatott be abból az alkalomból, hogy székhelyét Lvovból Kijevbe helyezte át. A döntést, amelyet a Keleti Egyházak Törvénykönyvének 57. kánonja helyez kiáltásába, jóváhagyta az ukrán püspökök 2004 októberében tartott szinódusa. A görög-katolikus érseki székhely Kijevbe történő áthelyezése kiváltotta a moszkvai ortodox egyház tiltakozását.
Viktor Juscsenko ukrán elnök a kérdéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy itt a görög-katolikus egyház belső ügyéről van szó és senkinek nincs joga abba beleszólni, hogy egy egyház hol rendezi be székhelyét.
A kérdés kapcsán a VR francia munkatársa interjút készített Patrick de Laubier atyával, a genfi egyetem szociológia professzorával, az orosz ortodoxia és az ökumenikus kapcsolatok szakértőjével.
A szakértő a beszélgetésben leszögezte: Kijevben keresztelték meg Vlagyimir fejedelmet, a nép maga pedig a Dnyeper folyóban keresztelkedett meg. Ezért tehát az orosz egyházak vonatkozási pontja Kijev. A moszkvai pátriárkátust egy moszkvai herceg alapította a XV. században minden történelmi alap nélkül. Az egyház fölött uralkodó orosz birodalom az orosz nemzetiséget mindenkor azonosította az ortodox egyházzal. Jelenleg a moszkvai pátriárkátus legéleterősebb plébániáinak legalább a fele Ukrajnában található. Ugyancsak Ukrajnában van a moszkvai Pátriárkátustól függő ortodox egyház, a magát függetlennek kinyilvánító ortodox egyház – melynek feje Filaret kijevi metropolita, továbbá az üldöztetés után kibontakozó, dinamikus görög-katolikus egyház, 5 millió hívővel. Minden valószínűség szerint a katolikus hívek között több a hitét gyakorló, mint az ortodoxok között.
Az ortodox szakértő Patrick de Laubier atya az interjúban elmondta még, hogy a görög-katolikus egyház hihetetlen életerejéről személyesen is meggyőződött nemrég tett látogatása során. A szemináriumok megteltek jelöltekkel, az egyházi élet minden területén hatalmas a fellendülés és bámulatra méltó tény, hogy a liturgiában az ukrán nyelvet alkalmazzák. Husar bíboros székhelye eddig a 800 ezer lakosú Lvovban volt, ahol gyakorlatilag mindenki katolikus. Azért döntött úgy, hogy Kijevbe teszi át székhelyét, mert Ukrajnában mindenhol élnek görög-katolikusok, tehát az országnak nemcsak a nyugati, hanem a déli és keleti részén is. Az ukrán görög-katolikusok nem akarnak belenyugodni abba, hogy a bulgárokkal, szerbekkel és románokkal ellentétben nem kapnak pátriárkátust. II. János Pál ezt üzente nekik: Jogotok van hozzá, de várnotok kell azért, hogy a katolikusokat ne üldözzék Oroszországban.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne a megoldás a szakértő ezt válaszolta: A megoldás az lehetne, hogy a Moszkvától függő ortodox egyház a konstantinápolyi pátriárkátus fennhatósága alá kerüljön. Mivel a katolikusok jó kapcsolatot tartanak fenn a konstantinápolyi pátriárkával, elképzelhető, hogy a bizánci-ortodoxokkal az egység Ukrajnában egyetlen pátriárkátuson keresztül valósul meg. Ez a pátriárkátus elismerné Rómát, de ugyanakkor Konstantinápolytól függne. Moszkva fél attól, hogy a jelenleg fennhatósága alá tartozó ortodox egyház kicsúszik a kezéből, és konstantinápolyi közvetítéssel közeledik egymáshoz Róma és az ortodoxia. Ez lenne a látható egység első jele. Ez az, amit az 1944-ben elhunyt nagy metropolita André Sheptytskyj megjövendölt, amikor kijelentette: „Az egység Ukrajnán keresztül valósul meg.”