XVI. Benedek látogatása a kölni zsinagógában

Az érkező Szentatyát és kíséretét Netanel Teitelbaum rabbi, és a zsidó közösség elnökségének tagjai köszöntötték a zsinagóga előcsarnokában. Itt található az Emlékezés Terme, amely a Shoá 6 millió áldozatának állít emléket, különös tekintettel a 11 ezer kölni zsidóra, akiket a holokauszt idején megöltek.
A rabbi elimádkozta a Kaddist, a zsidó halotti imát, majd rövid csönd után karosszékéhez kísérte a Szentatyát. Ezután a Teremtés könyvéből olvastak fel idézetet héber nyelven. Azt a szakaszt, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: „Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek”. A 22. zsoltár eléneklése után megszólalt az ősi bibliai kosszarv kürt, a sófár, majd a közösség nevében Abraham Lera, az egyik elnök köszöntötte a Pápát.
Beszédében nagy megtiszteltetésnek nevezte a Szentatya látogatását, amely rendkívüli, nagy vallási és politikai jelentőségű esemény. Röviden felidézte a kölni zsidóság történetét, amely már 322-től jelen van a térségben. 1933-ban számuk 20 ezer volt, a második világháború után ez 1300-ra csökkent. 1989 óta a volt Szovjetunióból sok zsidó család telepedett itt le, így a közösség ma 5000 tagot számlál.
A Pápa a vallások közötti híd építője, a kölni zsinagógában tett látogatása a katolicizmus és a zsidóság között épít hidat, folytatva az előde, II. János Pál által megkezdett művet. A Pápa számára fontos a tolerancia és a zsidó vallás elfogadása, hiszen mint teológus szakértő, részt vett 1965-ben a Nostra Aetate k. zsinati dokumentum kidolgozásában, amely mérföldkövet jelentett a két vallás kapcsolataiban. Újabb 20 év elteltével, 1986-ban került sor II. János Pál pápa látogatására a római zsinagógában, majd 1993-ban Izrael és a Vatikán diplomáciai kapcsolatokat létesítettek egymással. 2000-ben II. János Pál pápa az egyház nevében bocsánatot kért a zsidó nép elleni bűnökért, és látogatást tett Izraelben. XVI. Benedekre sajátos felelősség hárul a zsidókkal való kapcsolatok terén, mivel magatartása példaképet jelent az egész egyház számára az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
Személyében a zsidók nemcsak minden katolikus pápáját látják, hanem azt, akire történelmi felelősség hárul. 1998-ban Ratzinger bíboros kinyitotta a Hittani Kongregáció archívumát – mondta Leva elnök hangsúlyozva, hogy rendkívül fontos lenne a zsidóság számára a vatikáni levéltár teljes megnyitása. A Talmudban foglalt alapvető törvények az emberi együttélés számára példát adnak, és a zsidók tiszteletben tartják azokat, akik ezek szerint a törvények szerint élnek. A különbözőségek ellenére a vallásoknak sok közös pontjuk van. A zsidók azt várják el a keresztényektől, hogy éljenek jó keresztényekként és hagyják, hogy a zsidók jó zsidókként élhessenek – mondta végül üdvözlő beszédében Abraham Lera elnök.
Netanel Teitelbaum rabbi szerint az elhangzott zsoltár szavaihoz fűzte gondolatait: ha az Úr velünk van, nem félünk a szenvedéstől. A zsidó nép történelme során számos üldöztetést élt át, de soha nem szűnt meg hinni Istenben. 5 nappal ezelőtt emlékeztek a jeruzsálemi első, majd a második templom lerombolására. Benedek pápa látogatása most egy lépés a harmadik templom lelki felépítése felé vezető úton, ami csak akkor valósulhat meg, ha béke lesz a népek között. A Pápa látogatása konkrét jel a múltbeli keresztény antiszemitizmussal szemben és mutatja, hogy a Pápa hogyan látja a katolikus egyház és a világ kapcsolatát. Látogatása nagy jelentőségű – folytatta beszédét Teitelbaum rabbi. Abraham Lera elnök édesanyja, karján viseli még azt a számot, amelyet 1944-ben az auschwitzi koncentrációs táborban kapott. Soha nem gondolta volna, hogy 2005-ben fia a kölni zsinagógában köszöntheti majd a pápát. A rabbi ezután utalt rá, hogy a júdaizmusban a békének öt alappillére van, mégpedig az Egyetlen és Mindenható Istenbe vetett hit, a múlt emlékezete és a jövő múltra építése, a jócselekedetek, az ima, végül a békéért való fohász. Az igazi béke az – mondta a rabbi – amelyet a világon mindenütt egyenlő mértékben fogadnak el. Ezért szólalt meg a kürt, hogy a Pápa látogatása legyen annak a félelem nélküli békének a jele, amelynek a világban meg kell valósulnia.
A Szentatya beszédét a zsinagógát megtöltő hívek állva tapsolva köszönték meg, majd következett az ajándékok kicserélése. A Pápa egy sófárt kapott ajándékba, míg viszonzásul egy ősi kódexet nyújtott át vendéglátóinak.
A történelmi látogatás a békeáldással fejeződött be, amelyet egy zsidó kántor intonált:
SSim shalom……..