A kölni zsidó vezetők a Pápa közelgő látogatásáról

A zsidó vezetők remélik, hogy XVI. Benedek pápa augusztus 19-ei látogatása a kölni zsinagógába segíteni fogja a katolikus-zsidó párbeszédet. Michael Rado, a kölni zsinagóga vezetőbizottságának tagja a következőket mondta: „Reméljük, hogy a látogatás jel lesz a jövőre nézve. Az egyház közelmúltban tett lépései ellenére egyesekben még mindig él egy vallási alapú antiszemitizmus. A Pápa gesztusa, hogy felkeres egy zsinagógát, újból nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyházi irányvonal távol áll az előbb említett antiszemitizmustól.” Ebi Lehrer, a kölni zsinagóga egy másik elnökségi tagja szerint annak a ténynek, hogy egy német pápa tesz látogatást a zsinagógában nincs különösebb jelentősége: „Úgy tekintünk Rá, mint Pápára, a katolikus egyház fejére és nem úgy, mint egy németre. Talán még könnyebb is számára, hogy szülőhazájában látogat el egy közösségbe.” Natanael Teitelbaum rabbi hangsúlyozta: „Mi nemcsak mint kölni közösség vagyunk jelen, hanem mint zsidók is.” „Elhangoznak majd beszédek és liturgikus szövegek is, melyek nem sok időt hagynak majd a beszélgetésre, de mindkét oldalnak lehetősége lesz a kölcsönös tisztelet kifejezésére” – tette hozzá a rabbi. „Tanulhatunk egymástól, nem feltétlenül vallási kérdésekben, de pl. az együttélés, morális és a békével kapcsolatos kérdések terén. „Együtt kell dolgoznunk és nemcsak beszédekkel, hanem konkrét lépésekkel is” – folytatta. Nemsokkal XVI. Benedek pápa megválasztása után, a kölni zsidó közösség üzenetben gratulált a Pápának és meghívták, hogy az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával keresse fel őket.
A kölni az egyik legrégibb zsidó közösség az Alpok északi részén, létezését már Kr. e 321-ből származó dokumentumok is alátámasztják. A középkor folyamán sokat szenvedett az antiszemita üldözések során és hosszú ideig tiltott volt a zsidóknak, hogy a városban éljenek. A vallási eredetű antiszemitizmus a náci rasszista antiszemitizmus egyik forrása. A nácik a Holokauszt folyamán 11 ezer kölni zsidót öltek meg. A háború után a közösség újjáéledt, jelenleg 5000 tagot számlál, melyből 4000 az elmúlt 15 évben jött a volt Szovjetunió területéről.
Hans Hermann Henrix, az aacheni katolikus akadémia igazgatója és a német püspökkar és a Vatikán katolikus-zsidó kérdéseinek tanácsadója véleménye szerint igen is van jelentősége annak a ténynek, hogy egy német pápa látogat el a zsinagógába. „Ez a zsidó jelenlét fontosságának kifejezése a német történelemben és különösen jelentőségteljes a mólt század szörnyű tapasztalat után – hangsúlyozta Henrix. „A tény, hogy a német XVI. Benedek pápa látogat el a kölni zsinagógába egy sajátos jelentőséggel bír, bár az utat már II. János Pál taposta ki. A jelenlegi pápa megerősíti ezt az elkötelezettséget saját szemszögéből és saját személyiségével” – tette hozzá a német tanácsadó. Reményei szerint a Pápa látogatása segít majd közvetíteni II. János Pál üzenetét, vagyis hogy a kapcsolatok a „szolidaritáson, a tiszteleten és a szereteten” alapulnak. „A párbeszédre jól kialakított rendszer működik Németországban, de a befogadást el kell mélyíteni a közösségekben. Egy átlag katolikusnak fel kell ismerie, hogy ez nem egy az egyházon belüli kis csoport magánügye, hanem az egyháznak magának a jellegzetes hozzáállása” – mondta végül Hans Hermann Henrix.