XVI. Benedek pápa beszéde az olasz államfőnél tett látogatása során
„Örömmel viszomzom szívélyes látogatását, amelyet államfői minőségében tett nálam
május 3-án, az Úr által rám bízott pápai szolgálatom kezdetén. Mindenek előtt köszönetet
mondok Önnek és személyén keresztül az olasz népnek, azért a meleg fogadtatásért,
amelyben engem, Róma püspökét és az egyetemes egyház pásztorát szolgálaton első
napjaitól részesített” – a Szentatya ezekkel a szavakkal fordult Carlo Azeglio Ciampi
olasz köztársasági elnökhöz a Quirinalis palota Ünnepségek Termében elhangzott hivatalos
beszéde során. A Pápa biztosította Róma és egész Itália lakosságát, hogy minden erejével
fáradozik a lelkipásztori gondjaira bízottak vallási és polgári java érdekében. Az
olasz püspökökkel közösségben hirdeti az evangéliumot Róma városának és Itáliának
és ezzel elősegíti növekedését nemcsak a hitben és a keresztény életben, hanem az
egyetértés és a béke útján való előrehaladásában is. Krisztus az egész ember, lelkének
és testének, spirituális és örök rendeltetésének, evilági és földi életének Üdvözítője.
Ezért, amikor üzenete elfogadásra talál, a polgári közösség figyelmesebbé és felelőssebbé
válik a közjó iránt, szolidárisabb lesz a szegény, kitaszított és a társadalom peremre
sodródott emberek iránt. Az olasz történelem lapjait forgatva óriási hatással van
ránk az a hatalmas szeretetszolgálat, amelyet az egyház nagy áldozatok árán véghezvitt
a szenvedés minden formájának enyhítésére. Az egyház ma is ugyanezen az úton akar
haladni, anélkül, hogy hatalomra törekedne és kiváltságokat kérne. XVI. Benedek
pápa beszédében emlékeztetett rá, hogy az olasz állam és az egyház kapcsolatai a II.
Vatikáni Zsinat által megjelölt alapelvekre épülnek: „A politikai közösség és az Egyház
a maguk területén függetlenek egymástól és autonómiájuk van. Mind a kettő ugyanazoknak
az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja más-más címen (Gaudium
et Spes, 76. pont). Ezt az alapelvet már a Lateráni Egyezmény is tartalmazta és megerősítette
azt a konkordátumot módosító szerződés is. Jogos tehát az állam egészséges laicitása,
melynek erejében a földi valóságok saját törvényeik szerint működnek, anélkül azonban,
hogy kizárnák az etikai szempontokat, amelyek végsősoron a vallásból fakadnak. Az
evilági szféra autonómiája nem zárja ki a belső harmóniát a magasrendű és komplex
követelményekkel szemben, amelyek az emberre és örök rendeltetésére vonatkozó látásmódjából
forrásoznak. A Pápa így folytatta beszédét: „Elnök Úr, biztosítom Önt és az egész
olasz népet, hogy az egyház a szívélyes együttműködés és egyetértés szellemében fáradozik
az ország lelki és morális növekedéséért. Az egyházat ehhez az országhoz egészen rendkívüli
kötelékek fűzik és nagyon káros lenne, nemcsak az egyház, hanem egész Itália számára
is, ha ezeket a szálakat próbálnák meggyöngíteni vagy elszakítani. Az olasz kultúrát
teljes egészében átitatják a keresztény értékek, amint azt ragyogó művészi alkotások
egész sora mutatja. Az én reményem az, hogy az olasz nép nem tagadja meg a történelmének
részét alkotó keresztény örökséget, féltve megőrizve és a múlthoz méltó módon gyümölcsözteti
azt. Bízom abban, hogy Itália a kormányzásával megbízottak bölcs és példaadó vezetésével
tovább folytatja a világban civilizációs küldetését, amelyben annyira kitűnt a századok
során. Történelme és kultúrája erejében Olaszország értékesen hozzájárul Európa építéséhez,
segíti abban, hogy felfedezze keresztény gyökereit, amelyek oly naggyá tették a múltban
és amelyek ma is elősegíthetik a földrész mély egységének megőrzését. XVI. Benedek
pápa ezután péteri szolgálatával járó aggodalmakra emlékeztetette az olasz államfőt.
Ezek között első helyen említette a házasságon alapuló család védelmét, amelyet az
olasz alkotmány is elismer, az élet védelmét a fogantatástól a természetes halálig,
a nevelés-oktatás kérdését. „Bízom az olasz törvényalkotók bölcsességében, hogy az
elvitathatatlan értékek tiszteletének jegyében adnak választ mindezekre a problémákra”
– mondta végül a Pápa, majd jókívánságait fejezte ki az olasz államfőnek magasrendű
szolgálatához és mindazoknak, akik felelősséget viselnek az ország vezetésében. Az
olasz népet Szűz Mária oltalmába ajánlotta és Isten áldását kérte mindenkire.