Ünnepség a római Magyar Akadémián Pásztor Edith történésznek a Szent István Akadémia rendes tagjává választása és 80. születésnapja alkalmából

Június 3-án pénteken került sor a Római Magyar Akadémián az olasz és magyar levéltárakban, könyvtárakban található ferences dokumentumokról meghirdetett konferenciára. A konferencia előadóit és az összegyűlteket azonban nagy meglepetés érte amikor kiderült, hogy a rendezvény igazából csak ürügy volt az 1946 óta Rómában élő Pásztor Edith történész professzor asszony felköszöntésére. A konferencia megkezdéséig féltve őrzött titokra, a születésnapi ajándéknak szánt nagy meglepetésre ekkor derült fény: Pásztor Edithet a Szent István Akadémia rendes tagjává választották. Dr. Németh László a Pápai Magyar Intézet rektora felolvasta azt az okiratot, amellyel a professzor asszonyt a Szent István Akadémia rendes tagjává választottak. Majd a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Intézet részéről is méltatták a professzor asszony tudományos munkáját, mellyel kiérdemelte a Szent István Akadémia rendes tagsági címét.
A Szent István Akadémiát 1915-ben hozta létre Giesswein Sándor prelátus kanonok, a Szent István Társulat alelnöke. Az Akadémia alapításakor tudományágak szerint, szakosztályokban működött. Rendszeres előadásokat tartottak és azokat sorozatban megjelentették. Giesswein után gróf Apponyi Albert, majd 1938-tól Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás lett az elnöke. Az intézmény célja a magyar tudományos közéleten belül a katolikusok összefogása. Az 1951 után a „tetszhalál” állapotába került Akadémia Horvát Adolf professzor, a korábbi Akadémia egyetlen élő tagja közbenjárásával kezdte meg újra munkáját 2002-ben. Az 50 tagú testület elnöke Borberitz Pál atya, teológus, egyetemi tanár.
Pásztor Edith történész 1946 óta él Rómában, amikor férjét, a kiváló történész Pásztor Lajost a Római Magyar Akadémia titkárává nevezték ki. 1949-ben a pártállami diktatúra kiépülése után hontalanná váltak. Pásztor Lajos a Vatikáni Titkos Levéltár munkatársa lett, Edith asszony pedig előbb középkortörténeti tanulmányokat folytatott a „La Sapienza” egyetemen, majd elvégezte a vatikáni Paleográfiai, Oklevéltani és Levéltári Szakiskolát. Ezután 16 éven át itt dolgozott, majd 1968-ban meghívták a „La Sapienza” egyetemre, ahol egészen 1997-ig a középkor történetét tanította. Emellett tagja lett a „S. Maria Assunta” Szabadegyetem tanári karának is, ahol egyháztörténetre oktatta diákjait. Számos könyvét és több mint 300 tanulmányát elsősorban a középkori női vallásosság jelenségeinek, a ferencesség történetének, továbbá a pápai udvar működése feltárásának szentelte. 2000-ben magánvagyonából létrehozta a Pásztor Lajos Közalapítványt, amely minden évben 2 magyar fiatal történésznek adományoz ösztöndíjat, hogy hungarika-anyagot tárjon fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Munkássága során rendkívül sokat tett a magyar kultúra eddig ismeretlen kincseinek feltárásáért, múltismeretünk, történeti tudásunk gyarapításáért.