Úrnapi szentmise és körmenet Rómában XVI. Benedek pápa vezetésével

„Az Úrnapi körmenet nagy áldás Róma városa számára, mert a személyesen velünk lévő Krisztus, áldást jelent az egész világ számára” – mondta XVI. Benedek pápa csütörtökön este, Úrnapjának szentmiséjén, amelyet hagyományosan a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön ünnepelünk, de számos országban, így Magyarországon és Olaszországban is ma már az azt követő vasárnap tartják.
A római szentmise pontban este 7 órakor kezdődött a Lateráni Szent János bazilika előtti téren. XVI. Benedek pápát a bazilikánál, amely Róma püspökének székesegyháza, mintegy 40 ezer hívő várta. A szentmisén jelen volt számos bíboros és püspök, polgári közméltóságok, akik csatlakozva a hívekhez a szentmise után körmenetben kísérték az Oltáriszentséget a Santa Maria Maggiore bazilikához, amely egyike az Örökváros négy patriarkális bazilikájának.
A Szentatya homíliájában Úrnapjáról elmélkedett. Ezen az ünnepen az egyház immár a feltámadás fényében újraéli nagycsütörtöki misztériumát. Nagycsütörtökön is történik egy eucharisztikus körmenet, amikor Jézus az utolsó vacsora terméből átmegy az Olajfák hegyére és üldözői kezébe helyezi magát, hogy ezzel legyőzze az éjszakát és a gonoszság sötétségét. Az Utolsó Vacsorán alapított Eucharisztia ajándéka ekkor válik teljessé: Jézus valóban testét és vérét adja: a halál küszöbét átlépve élő kenyérré, igazi mannává válik, kifogyhatatlan eledellé a századokon át. Nagycsütörtökön az egyház az Olajfák hegyére kíséri Jézust és az elárulás éjjelén vele virraszt és imádkozik, ezen a sokak számára semmit sem jelentő éjszakán. Úrnapján megismételjük ezt a körmenetet, de már nem a szomorúság jegyében, hanem a Feltámadás örömében. Az Úr feltámadt és előttünk halad, az Atyához megy, felszáll Isten magasságába és arra hív bennünket, hogy kövessük őt. De Isten házába mi csak azután mehetünk be, miután bejártuk a világ útjait, elvittük Krisztus evangéliumát minden nemzetnek, magunkkal hordozva az ő szeretetét, amely minden idők minden emberének szól. Ezért az apostolok útja elvezetett egészen a föld végső határáig. Így Szent Péter és Szent Pál eljutottak Rómába, amely az akkor ismert világ feje volt: caput mundi. Az Úr az Utolsó Vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget új családja, a 12 apostol körében, akik minden idők egyházának előképei. Az ősegyházban a szentáldozást ezek a szavak előzték meg: sancta sanctis – azaz a szent ajándék azoknak szól, akik szentté válnak. Ez volt a válasz Szent Pál korinthusiakhoz írt levelének figyelmeztetésére: „Vizsgálja meg magát mindenki és csak úgy egyék a kenyérből…” Ám az Úr személyes ajándékának bensőségéből, és a templomok falai közül az Eucharisztia kilép és eljut az egész városba. Ebben a szentségben az Úr mindig a világ felé indul, és az Oltáriszentségnek ez az egyetemes jelenléte nyilvánul meg az Úrnapi körmenetekben. A kenyér színe alatt jelenlévő Krisztust elvisszük a világba, miközben a világ az utakat, a házakat, a hétköznapok életét, Jézus jóságára bízza. Bárcsak útjaink mindig Jézus útjai lennének, otthonaink az Ő otthonai, hogy Jézus elé tárhassuk a betegek szenvedését, a fiatalok és az idősek magányát, a kísértéseket és a félelmeket – azaz egész életünket. „Az Úrnapi körmenet olyan, mint egy nagy és nyilvános áldás erre a mi városunkra: mert a személyesen velünk lévő Krisztus isteni áldás a világra és áldásának sugara megvilágít mindannyiunkat.” Körmenetünk a Santa Maria Maggiore bazilika előtt ér véget, ahol Máriával találkozunk, akiről II. János Pál pápa úgy beszélt, mint az „Eucharisztia Asszonyáról”. Mária valóban felajánlotta saját testét és vérét Jézusnak. Mária oltalmazzon bennünket, hogy nap-nap után hűségesen kövessük Jézust életünk útjain. Amen.” – mondta végül úrnapi homíliájában a Pápa.
A Szentmise után a Lateráni Szent János bazilikától elindult az Úrnapi körmenet a Santa Maria Maggiore bazilika felé. A körmenet útvonalát, a Via Merulánát feldíszítették a helyi lakosok, a plébániák és szerzetes kongregációk tagjai, szőnyegeket, virágot és égő gyertyákat helyeztek el a teraszokon, az ablakokban és az épületek kapujában. XVI. Benedek pápa az egész utat az Oltáriszentség előtt térdelve tette meg, a lépésben haladó nyitott fehér autón. A körmenetben elől haladtak a cserkészek, a történelmi múltú konfraternitások (testvérületek), az oltáriszentség tiszteletére alakult társulatok, bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek, a Szentsír Lovagrend tagjai, szeminaristák és a lelkiségi mozgalmak tagjai, majd egyszerű hívek tízezrei. A római Úrnapi szertartás a Pápa apostoli áldásával ért véget.