2005-05-25 10:07:38

A Családok Pápai Tanácsa, A gyermekek: család és társadalom az új évezredben, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság - Márton Áron Társaság, Budapest, 2005, 453 o. A kötet a Szent István Társulat elárusítóhelyein kapható.


P. Harsányi Ottó ferences, a Pápai Szent Antal egyetem teológia tanára ismerteti a kötetet.
A Családok Pápai Tanácsa, A gyermekek: család és társadalom az új évezredben, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság - Márton Áron Társaság, Budapest, 2005, 453 o. A kötet a Szent István Társulat elárusítóhelyein kapható.
Szokássá vált napjainkra, hogy a Szentatya három évenként megrendezett találkozóját a családokkal egy pasztorálteológiai konferencia előzi meg. A 2000. évben megrendezett harmadik találkozó a Gyermek, mint a család és társadalom tavasza címet viselte. Az első ilyen találkozó az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Családév alkalmából jött létre 1994-ben.
Nemcsak a nyugat-európai országokban jelent óriási kihívást a házasságkötések számának rohamos csökkenése, hanem ugyanez a jelenség érvényes sajnos Magyarországra is. A házasságkötések száma sokkal gyorsabban csökken, mint az egyébként szomorú népességfogyás. Ez a tény is utal a házasság nélküli együttélésének arányának emelkedésére, amely kedvezőtlen a gyermekvállalás és a gyermekek egészséges lelki fejlődése szempontjából. Így a kötet mintegy negyven tanulmánya, elmélkedése, gyakorlati beszámolója sajnos egyre inkább aktuális. A tudományosság, az élmény és a tanúságtétel együtt jelennek meg a kötetben.
Janne Haaland Matlary asszony politikus, szociológus a norvég kormány külügyi államtitkára is volt, férje magyar. Az anyaság, a gyermekvállalás társadalmi hasznosságáról ír, saját országa, Norvégia tapasztalatainak tükrében. „Az én hazámban például szóletett egy javaslat, amely 15 éves kortól elfogadottá tenné a szexuális életet azzal az indokkal, hogy úgyis ez a valóság. Érdemes azért megjegyezni, hogy a törvényjavaslatot nagy felháborodás fogadta. Ez a példa is mutatja, hogy az állam meghatározhatja a gyermekkor időtartamát, korlátozva ezzel a szülői tekintélyt.” A szerzőasszony a továbbiakban a kisgyermekes anyák munkakörülményeinek javításáról és a természetes család fennmaradásának fontosságáról ír.
Chiara Lubich, a fokoláre mozgalom alapítója Jézus szeretetének a családban történő továbbadását mutatja be. A szülő „keresztény pedagógiai tartaléka”, amely ezt a befogadást-továbbadást megvalósítja az emberi szeretetet erősíti és mélyíti. Le kell törni naponta egy szeletet az evangéliumból a gyermekek számára.
Tony Anatrella pszichológus a Család Pápai Tanácsának konzultora a mai kor egyik kulcsproblémájáról, a szexualitás igazságáról és igazi jelentéséről szól, amely nem szakítható el a hiteles emberi kapcsolatoktól, az önátadástól és a hűségtől, amely végső soron a Szentháromság Egyisten belső életéből származik. „Hogyan szabaduljunk meg a házasság gondolatához kapcsolódó szorongástól? Hogyan szabaduljunk meg attól az előrelátható kötelezettségek által kiváltott érzelmi bizonytalanságtól, amely a mai társadalomban a polgári szerződésekkel kapcsolatosan jelen van? Ezek a kérdések már nem a szexualitással kapcsolatos ismeretekre, hanem annak értelmére, mélyebb jelentésére vonatkoznak. Vajon meg tudjuk egyáltalán hallgatni a fiatalokat, és tudjuk javasolni nekik a szereteten alapuló igazi elkötelezettséget?
Angelo Serra a humángenetika kiérdemesült professzora, aki a Szent Szív Katolikus Egyetemen tanított a humánembrió méltóságáról ír, amelyet a nyelvezet és a kifejezések manipulálásával sokszor a kutatás gátjaként mutatnak be. A születő élet egyes fejlődési fázisaiban egy védelemre szoruló, gyenge embert látunk. Minden felnőtt természetesen áthaladt ezen az életszakaszon. Ahol alapvető értékről van szó, márpedig az emberi élet az, ott a legszigorúbb védelmet kell biztosítanunk. Az erősek erőszakos kultúráját nevezi az Evangelium vitae kezdetű enciklika a halálkultúrájának.
Carlo Maria Martini bíboros a gyermeket, mint Isten képmását állítja elénk. Biblikus szemmel járja végig a kisgyermekkorban lévő ősbizalmat, a gyermekkorban történő határok megtapasztalását, a serdülőkori vallási krízist és a közelség-távolság problematikáját a serdülők nevelésében. Az ifjúkor kihívásaként a személyes istenképet felváltó haszonelvű, opportunista istenkép megjelenésének kihívását említi.
Végül a kötet Bíró László püspök atya személyes előszavával kezdődik a tőle megszokott bátorító, tanúságtevő stílusban: „Kedves házas- és jegyespárok izgalmas ez a vastag kötet. Nektek ajánlom. Én végighallgattam az itt közölt előadásokat a Jubileumi Esztendőben, Rómában. Rólatok szól, Nektek szól.”







All the contents on this site are copyrighted ©.