A Családok Pápai Tanácsa, A gyermekek: család és társadalom az új évezredben, Püspökkari
Családpasztorációs Bizottság - Márton Áron Társaság, Budapest, 2005, 453 o. A kötet
a Szent István Társulat elárusítóhelyein kapható.
P. Harsányi Ottó ferences, a Pápai Szent Antal egyetem teológia tanára ismerteti a
kötetet. A Családok Pápai Tanácsa, A gyermekek: család és társadalom az új évezredben,
Püspökkari Családpasztorációs Bizottság - Márton Áron Társaság, Budapest, 2005, 453
o. A kötet a Szent István Társulat elárusítóhelyein kapható. Szokássá vált napjainkra,
hogy a Szentatya három évenként megrendezett találkozóját a családokkal egy pasztorálteológiai
konferencia előzi meg. A 2000. évben megrendezett harmadik találkozó a Gyermek, mint
a család és társadalom tavasza címet viselte. Az első ilyen találkozó az ENSZ által
meghirdetett Nemzetközi Családév alkalmából jött létre 1994-ben. Nemcsak a nyugat-európai
országokban jelent óriási kihívást a házasságkötések számának rohamos csökkenése,
hanem ugyanez a jelenség érvényes sajnos Magyarországra is. A házasságkötések száma
sokkal gyorsabban csökken, mint az egyébként szomorú népességfogyás. Ez a tény is
utal a házasság nélküli együttélésének arányának emelkedésére, amely kedvezőtlen a
gyermekvállalás és a gyermekek egészséges lelki fejlődése szempontjából. Így a kötet
mintegy negyven tanulmánya, elmélkedése, gyakorlati beszámolója sajnos egyre inkább
aktuális. A tudományosság, az élmény és a tanúságtétel együtt jelennek meg a kötetben. Janne
Haaland Matlary asszony politikus, szociológus a norvég kormány külügyi államtitkára
is volt, férje magyar. Az anyaság, a gyermekvállalás társadalmi hasznosságáról ír,
saját országa, Norvégia tapasztalatainak tükrében. „Az én hazámban például szóletett
egy javaslat, amely 15 éves kortól elfogadottá tenné a szexuális életet azzal az indokkal,
hogy úgyis ez a valóság. Érdemes azért megjegyezni, hogy a törvényjavaslatot nagy
felháborodás fogadta. Ez a példa is mutatja, hogy az állam meghatározhatja a gyermekkor
időtartamát, korlátozva ezzel a szülői tekintélyt.” A szerzőasszony a továbbiakban
a kisgyermekes anyák munkakörülményeinek javításáról és a természetes család fennmaradásának
fontosságáról ír. Chiara Lubich, a fokoláre mozgalom alapítója Jézus szeretetének
a családban történő továbbadását mutatja be. A szülő „keresztény pedagógiai tartaléka”,
amely ezt a befogadást-továbbadást megvalósítja az emberi szeretetet erősíti és mélyíti.
Le kell törni naponta egy szeletet az evangéliumból a gyermekek számára. Tony Anatrella
pszichológus a Család Pápai Tanácsának konzultora a mai kor egyik kulcsproblémájáról,
a szexualitás igazságáról és igazi jelentéséről szól, amely nem szakítható el a hiteles
emberi kapcsolatoktól, az önátadástól és a hűségtől, amely végső soron a Szentháromság
Egyisten belső életéből származik. „Hogyan szabaduljunk meg a házasság gondolatához
kapcsolódó szorongástól? Hogyan szabaduljunk meg attól az előrelátható kötelezettségek
által kiváltott érzelmi bizonytalanságtól, amely a mai társadalomban a polgári szerződésekkel
kapcsolatosan jelen van? Ezek a kérdések már nem a szexualitással kapcsolatos ismeretekre,
hanem annak értelmére, mélyebb jelentésére vonatkoznak. Vajon meg tudjuk egyáltalán
hallgatni a fiatalokat, és tudjuk javasolni nekik a szereteten alapuló igazi elkötelezettséget? Angelo
Serra a humángenetika kiérdemesült professzora, aki a Szent Szív Katolikus Egyetemen
tanított a humánembrió méltóságáról ír, amelyet a nyelvezet és a kifejezések manipulálásával
sokszor a kutatás gátjaként mutatnak be. A születő élet egyes fejlődési fázisaiban
egy védelemre szoruló, gyenge embert látunk. Minden felnőtt természetesen áthaladt
ezen az életszakaszon. Ahol alapvető értékről van szó, márpedig az emberi élet az,
ott a legszigorúbb védelmet kell biztosítanunk. Az erősek erőszakos kultúráját nevezi
az Evangelium vitae kezdetű enciklika a halálkultúrájának. Carlo Maria Martini
bíboros a gyermeket, mint Isten képmását állítja elénk. Biblikus szemmel járja végig
a kisgyermekkorban lévő ősbizalmat, a gyermekkorban történő határok megtapasztalását,
a serdülőkori vallási krízist és a közelség-távolság problematikáját a serdülők nevelésében.
Az ifjúkor kihívásaként a személyes istenképet felváltó haszonelvű, opportunista istenkép
megjelenésének kihívását említi. Végül a kötet Bíró László püspök atya személyes
előszavával kezdődik a tőle megszokott bátorító, tanúságtevő stílusban: „Kedves házas-
és jegyespárok izgalmas ez a vastag kötet. Nektek ajánlom. Én végighallgattam az itt
közölt előadásokat a Jubileumi Esztendőben, Rómában. Rólatok szól, Nektek szól.”