Szent Cirill és Metód ünnepe a római Szent Kelemen-bazilikában
Május 24-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes megemlékezésre került sor a Szent Kelemen
ókeresztény bazilikában, Szent Cirill sírja előtt, amelyen a bolgár államfő, Georgi
Parvanov vezette állami küldöttség nagy számban vett részt. Egyházi részről a tiszteletadást
Ilarion dorostoli metropolita végezte a bolgár ortodox egyház szent szinódusának képviseletében.
Jelen volt Tihon tiberiopoli ortodox püspök, a római bolgár közösség vezetője. Katolikus
részről jelen volt többek között Georgi Iovchev plovdivi és szófiai katolikus püspök.
Az ortodox rítus szerint elmondott ünnepélyes imádságot és áldást követően Ilarion
metropolita fölidézte a szlávok nagy apostolainak, Szent Cirill és Metódnak élettörténetét,
méltatta történelmi jelentőségüket és örömének adott hangot, amiért a megemlékezés
hagyománya évről évre megújulhat Szent Cirill római sírjánál. A nagy számú hallgatóságnak
Ilarion metropolita összegezte a IX. században élt két testvér életútját: Konstantin
áldozópap (akinek kolostori neve volt Cirill) és Metód szerzetes gyermekkora óta beszélte
a szláv nyelvet, de születésük, képzésük szerint görögök voltak. Az a meggyőződés
határozta meg missziós tevékenységüket, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és
Krisztus minden emberért meghalt. 860-ban a morva kormány Konstantint testvérének
társaságában a kazárok közé küldte a Fekete-tenger partjára. Ekkor találta meg Konstantin
Kerszonban Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. A szláv nyelvű istentisztelet
jóváhagyásáért a pápához kellett fordulniuk: útra keltek tehát Rómába, ahol II. Adorján
pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Rómában
Konstantin megbetegedett, és rövidesen, 869. február 14-én meghalt. Testét a Szent
Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és a mai napig ott tisztelik. Mind a
népnek szóló gazdag liturgikus életért vállalt fáradozásban, mind a népnyelv liturgikus
használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak. Csak ők sugalmazhatták azt
a váratlan kijelentést, amellyel VIII. János pápa 880-ban jóváhagyta a szláv liturgiát:
,,Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz
teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.'' 1980. dec. 31-én
II. János Pál pápa Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében Szent Cirillt
és Metódot Európa társ-védőszentjeivé nyilvánította. A Szent Kelemen bazilikában
tartott megemlékezést követően a bolgár delegáció a Santa Maria Maggiore bazilikába
ment, hogy lerója tiszteletét azon a helyen, ahol II. Adorján pápa jóváhagyta a szláv
nyelvű liturgikus könyveket és azt az utasítást adta, hogy azokat helyezzék ünnepélyesen
a Santa Maria Maggiore bazilika oltárára.