2005-05-24 17:04:16

A Vatikáni Rádió Európa Falak nélkül c. olasz nyelvű műsora Szent Cirill és Metód ünnepének előestéjén felidézte II. János Pál pápa három évvel ezelőtti, történelmi látogatását a „rózsák országában”, Bulgáriában


A műsor résztvevői, Paolo Guzzanti olasz szenátor, a Mitrohin parlamenti bizottság elnöke, Vladimir Gradev Bulgária szentszéki nagykövete, valamint Piero Laporta tábornok, a Mitrohin bizottság katonai szakértője egyaránt megelégedettségüknek adtak hangot, hogy a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt személyesen is kicserélhetik nézeteiket az ún. „bolgár szál” kapcsán, amely az utóbbi hónapokban ismét a közvélemény érdeklődésének előterébe került. II. János Pál pápa, aki három évvel ezelőtti bulgáriai apostoli látogatása során az ország államelnökével, Georgi Parvanovval való hivatalos találkozása során kifejtette, hogy soha nem hitt a bolgár szál létezésében, vagyis abban, hogy a bolgár nép bármilyen módon felelős az ellene 1981. május 13-án elkövetett merényletben, néhány héttel halála előtt megjelent, „Emlékezet és identitás” c. könyve epilógusában így írt a merényletről: „A XX. században tomboló erőszakos ideológiák egyik utolsó látványos megnyilatkozása volt. Az elnyomást a fasizmus, a nácizmus, majd a kommunizmus nevében gyakorolták. A hasonló érvekkel megindokolt erőszak Olaszországban is kialakult: a Vörös Brigádok ártatlan és becsületes embereket gyilkoltak le.
Guzzanti szenátor elmondta, hogy a Mitrohin bizottság célja nem a bolgár nép befeketítése, hanem annak a vizsgálata, hogy a szovjet titkosszolgálat milyen módon avatkozott be az olasz belpolitikai életbe, illetve az, hogy megtalálják a merénylő megbízóit. Az eddigi anyaggyűjtésből az derült ki, hogy a török terrorista mögött egy hatalmas nemzetközi szervezet állt, a szovjet katonai titkosszolgálat, továbbá a kelet-német Stasi, amelynek az volt a feladata, hogy a merénylet után félreinformálja a nemzetközi sajtót, valamint eltüntesse a nyomokat. A Szentatya február 22-én megjelent könyve késztette a bizottságot arra, hogy ismét megnyissa az aktákat. A közelmúltban arra is fény derült, hogy II. János Pál pápa visszautasította az Egyesült Államok szentszéki nagykövetének ajánlatát, aki felkínálta a CIA segítségét a nyomozásban. Wojtyła pápa azonban így válaszolt: „Most még ne”. Visszaemlékezésének szavai azonban üzenetként hangzottak – mondta az olasz szenátor, utalva rá, hogy a Magyarországon hosszú ideig tartózkodó nemzetközi terrorista, Carlos, a Moro gyilkosságot végrehajtó Vörös Brigádok, a nyugat-német RAF terrorista szervezet, valamint az iszlám terrorista csoportok összefonódása is világosan kimutatható a bizottság rendelkezésére álló hatalmas mennyiségű dokumentum alapján.
Vladimir Gradev, Bulgária szentszéki nagykövete személyes élményeit is felidézve elmondta: az ország a merénylet óta eltelt 24 évben sokat szenvedett az ún. „bolgár szál” gyanúja miatt. Ez a feltételezés befeketítette Bulgária jó hírét és azt eredményezte, hogy terrorista országként könyvelték el a világ közvéleményében. Ő maga 1994-ig nem kapott beutazási engedélyt Olaszországba, annak ellenére, hogy tanulmányi ösztöndíjjal rendelkezett. Így nagy elismeréssel adózik Paolo Guzzanti szenátor tevékenységének, annak, hogy az olasz parlamenti bizottság a merénylet megbízói után kutat. Talán más történelmi gyilkosságokhoz hasonlóan soha nem fogjuk megtudni a vétkesek nevét. A nyomozást annak idején elvégezték, a pert lezárták, most inkább a történészek ideje érkezett el, annak az ideje, hogy megértsük, hogyan mentek végbe az események. Mindannyiunk érdeke, hogy megtudjuk, kik álltak a merénylet mögött, annak érdekében, hogy jelenünk kiegyensúlyozottabb lehessen. Különösen II. János Pál pápa utolsó könyvének epilógusa nyomán, ez bizonyos értelemben a Szentatya végrendelete mindannyiunk számára. A Pápa saját életével vett részt spirituálisan és metafizikai értelemben a XX. századot jellemző nagy rossz, a totalitarista rendszerek, először a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben. II. János Pál pápa minden kelet-európai nép számára a végső győzelmet jelképezi, ő fizette meg ennek az árát szenvedésével és fájdalmával. Tisztelettel kell adóznunk ezeknek a kelet-európai népeknek a szenvedéséért, amely mindezekben az években sújtotta őket. Erkölcsi kötelességünk, hogy kutassuk a történelmi igazságot, hogy II. János Pál pápa kívánságának megfelelően megtisztíthassuk emlékezetünket – mondta még Vladimir Gradev bolgár szentszéki nagykövet.
Piero Laporta tábornok, katonai szakértő, annak a véleményének adott hangot – egyetértve az Európa Parlament május 12-én hozott határozatával – hogy ha egy ország Európához kíván tartozni, akkor kötelessége megnyitni archívumait, a történelmi igazság feltárása érdekében. A Szentatya elleni merénylet tisztázása jelenti majd, hogy valóban bekövetkezik Európa népeinek megbékélése, mert akkor fogjuk kiküszöbölni azokat az erőket, amelyek mind a mai napig megosztják és megfertőzik földrészünket.  







All the contents on this site are copyrighted ©.