A Vatikáni Rádió Európa Falak nélkül c. olasz nyelvű műsora Szent Cirill és Metód
ünnepének előestéjén felidézte II. János Pál pápa három évvel ezelőtti, történelmi
látogatását a „rózsák országában”, Bulgáriában
A műsor résztvevői, Paolo Guzzanti olasz szenátor, a Mitrohin parlamenti bizottság
elnöke, Vladimir Gradev Bulgária szentszéki nagykövete, valamint Piero Laporta tábornok,
a Mitrohin bizottság katonai szakértője egyaránt megelégedettségüknek adtak hangot,
hogy a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt személyesen is kicserélhetik nézeteiket az
ún. „bolgár szál” kapcsán, amely az utóbbi hónapokban ismét a közvélemény érdeklődésének
előterébe került. II. János Pál pápa, aki három évvel ezelőtti bulgáriai apostoli
látogatása során az ország államelnökével, Georgi Parvanovval való hivatalos találkozása
során kifejtette, hogy soha nem hitt a bolgár szál létezésében, vagyis abban, hogy
a bolgár nép bármilyen módon felelős az ellene 1981. május 13-án elkövetett merényletben,
néhány héttel halála előtt megjelent, „Emlékezet és identitás” c. könyve epilógusában
így írt a merényletről: „A XX. században tomboló erőszakos ideológiák egyik utolsó
látványos megnyilatkozása volt. Az elnyomást a fasizmus, a nácizmus, majd a kommunizmus
nevében gyakorolták. A hasonló érvekkel megindokolt erőszak Olaszországban is kialakult:
a Vörös Brigádok ártatlan és becsületes embereket gyilkoltak le. Guzzanti szenátor
elmondta, hogy a Mitrohin bizottság célja nem a bolgár nép befeketítése, hanem annak
a vizsgálata, hogy a szovjet titkosszolgálat milyen módon avatkozott be az olasz belpolitikai
életbe, illetve az, hogy megtalálják a merénylő megbízóit. Az eddigi anyaggyűjtésből
az derült ki, hogy a török terrorista mögött egy hatalmas nemzetközi szervezet állt,
a szovjet katonai titkosszolgálat, továbbá a kelet-német Stasi, amelynek az volt a
feladata, hogy a merénylet után félreinformálja a nemzetközi sajtót, valamint eltüntesse
a nyomokat. A Szentatya február 22-én megjelent könyve késztette a bizottságot arra,
hogy ismét megnyissa az aktákat. A közelmúltban arra is fény derült, hogy II. János
Pál pápa visszautasította az Egyesült Államok szentszéki nagykövetének ajánlatát,
aki felkínálta a CIA segítségét a nyomozásban. Wojtyła pápa azonban így válaszolt:
„Most még ne”. Visszaemlékezésének szavai azonban üzenetként hangzottak – mondta az
olasz szenátor, utalva rá, hogy a Magyarországon hosszú ideig tartózkodó nemzetközi
terrorista, Carlos, a Moro gyilkosságot végrehajtó Vörös Brigádok, a nyugat-német
RAF terrorista szervezet, valamint az iszlám terrorista csoportok összefonódása is
világosan kimutatható a bizottság rendelkezésére álló hatalmas mennyiségű dokumentum
alapján. Vladimir Gradev, Bulgária szentszéki nagykövete személyes élményeit is
felidézve elmondta: az ország a merénylet óta eltelt 24 évben sokat szenvedett az
ún. „bolgár szál” gyanúja miatt. Ez a feltételezés befeketítette Bulgária jó hírét
és azt eredményezte, hogy terrorista országként könyvelték el a világ közvéleményében.
Ő maga 1994-ig nem kapott beutazási engedélyt Olaszországba, annak ellenére, hogy
tanulmányi ösztöndíjjal rendelkezett. Így nagy elismeréssel adózik Paolo Guzzanti
szenátor tevékenységének, annak, hogy az olasz parlamenti bizottság a merénylet megbízói
után kutat. Talán más történelmi gyilkosságokhoz hasonlóan soha nem fogjuk megtudni
a vétkesek nevét. A nyomozást annak idején elvégezték, a pert lezárták, most inkább
a történészek ideje érkezett el, annak az ideje, hogy megértsük, hogyan mentek végbe
az események. Mindannyiunk érdeke, hogy megtudjuk, kik álltak a merénylet mögött,
annak érdekében, hogy jelenünk kiegyensúlyozottabb lehessen. Különösen II. János Pál
pápa utolsó könyvének epilógusa nyomán, ez bizonyos értelemben a Szentatya végrendelete
mindannyiunk számára. A Pápa saját életével vett részt spirituálisan és metafizikai
értelemben a XX. századot jellemző nagy rossz, a totalitarista rendszerek, először
a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben. II. János Pál pápa minden kelet-európai
nép számára a végső győzelmet jelképezi, ő fizette meg ennek az árát szenvedésével
és fájdalmával. Tisztelettel kell adóznunk ezeknek a kelet-európai népeknek a szenvedéséért,
amely mindezekben az években sújtotta őket. Erkölcsi kötelességünk, hogy kutassuk
a történelmi igazságot, hogy II. János Pál pápa kívánságának megfelelően megtisztíthassuk
emlékezetünket – mondta még Vladimir Gradev bolgár szentszéki nagykövet. Piero
Laporta tábornok, katonai szakértő, annak a véleményének adott hangot – egyetértve
az Európa Parlament május 12-én hozott határozatával – hogy ha egy ország Európához
kíván tartozni, akkor kötelessége megnyitni archívumait, a történelmi igazság feltárása
érdekében. A Szentatya elleni merénylet tisztázása jelenti majd, hogy valóban bekövetkezik
Európa népeinek megbékélése, mert akkor fogjuk kiküszöbölni azokat az erőket, amelyek
mind a mai napig megosztják és megfertőzik földrészünket.