"Isten vére"-címmel eucharisztikus csodákat bemutató könyv jelent meg Olaszországban
A II. János Pál pápa által meghirdetett Eucharisztikus Évre való tekintettel nemrég
látott napvilágot egy olasz író Renzo Allegri könyve, Isten vére címmel, amely
az Eucharisztikus csodák történetét mutatja be a 19. századig bezárólag. A
könyv május 11-étől kapható az Ancora Kiadónál. A szerzőnek eddig már 40 vallásos
témájú könyve jelent meg, köztük 8 olyan mű, amelyet Pio atyának szentelt. Renzo Allegri
könyvében 60 ismert és dokumentált csodát mutat be, kezdve a leghíresebb, VIII. századi
lancianóival és nem csak olaszországi, hanem más országokban történt csodákat is bemutat.
A szerző szándékosan nem foglalkozik az újabbakkal, mint mondja: nem azért, mert
nincsenek, hanem azért, mert hagyni kell, hogy ezek leülepedjenek. Majd az idő múlása
dönti el, hogy valóban csodás események voltak-e? A szerző könyvébe mégis felvett
egy sajátságos történetet, amelyre Lourdes-ban került sor 1999. november 7-én és amelyet
lélegzetelállító TV felvételek bizonyítanak. „Nem nevezhetjük Eucharisztikus csodának
– írja Allegri -, mert az egyházi hatóságok még nem nyilatkoztak a kérdésben. De kétségkívül
olyan esemény, amelyről érdemes elgondolkodni.” 1999. november 7-én, vasárnap
a Lourdes-i bazilika altemplomában ünnepi szentmisét mutattak be, a francia püspöki
kar szokásos évi plenáris ülése alkalmából. A mise főcelebránsa a püspöki kar akkori
elnöke, a lyoni érsek volt, vele együtt misézett az akkori párizsi érsek, Jean-Marie
Lustiger bíboros, számos francia főpásztor és pap, és a világ trappista kolostorainak
elöljárói. A szertartást élő adásban közvetítette a francia televízió. Az oltáron
francia szokás szerint két nagyméretű ostya volt előkészítve az átváltoztatáshoz,
sokkal nagyobbak, mint amelyeket más országokban használnak. A filmfelvételen jól
látható, hogy a két ostya teljesen fedi egymást, egyetlen tömböt alkot, olyannyira,
hogy nem is lehet észre venni, hogy kettő és nem egy ostyáról van szó. A két ostya
a paténán feküdt, amely ugyanolyan nagy méretű mint az ostyák és teljesen érintkezett.
A szentmise során számos felvétel készült az ostyákról, különböző nézetből. Az
epiklézis pillanatában, tehát, amikor a szertartást végző pap kitárja kezét, hogy
lehívja a Szentlelket, váratlan jelenségre került sor, amelyet akkor senki
nem vett észre, de amelyet a később megtekintett TV felvételek világosan dokumentáltak.
A felső ostya az átváltoztatás pillanatában az alsó ostya fölé emelkedett és
háromszor-négyszer kilendült a levegőben, mielőtt elfoglalta volna vízszintes helyzetét
az alsó ostya fölött és megmaradt ebben a helyzetben egészen addig, amíg a kánon szövege
véget nem ért. A történtek számos mozzanatát különböző szögből jól megörökítető TV
felvételek alapján bizonyossággal megállapítható, hogy nem lehet szó optikai csalódásról.
Alapos szakértői vizsgálat után azt is kizárták, hogy a felvételeket valaki manipulálta.
Csodáról van tehát szó? Az egyházi hatóságok többszöri felkérés ellenére nem nyilatkoztak
a kérdésről. Ám a filmfelvételek mindenki számára hozzáférhetők és hihetetlen érzést
váltanak ki, mert mindenki a saját szemével láthatja, hogy valami olyan dolog történt,
amelyre nincs racionális magyarázat. Az említett képsorozatot az olasz TV is közvetítette
híradójában, amely interneten lehívható a www.rai.it honlapon, a május 20-i tv-híradó,
rövidítve „TG2” 20 óra 30 perces adására kattintva.