2005-05-20 17:29:31

Csütörtökön délután fél 6-kor XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál teremben megtekintette a "Karol, egy férfi, aki Pápa lett" c. filmet, amely II. János Pálnak állít emléket


A Szentatya, a bemutató után mondott beszédében háláját fejezte ki a film alkotóinak, Giacomo Battiato rendezőnek, a színészeknek, különösen Piotr Adamczyk főszereplőnek, Roberto Tucci bíborosnak, a bemutató elején mondott szavaiért, valamint mindenkinek, aki jelenlétével lerótta tiszteletét a közelmúltban elhunyt Pápa előtt. Mindnyájan nagy szeretettel és mély hálával emlékezünk rá, akik éppen szerdán ünnepelte volna 85. születésnapját – emlékeztetett rá a Szentatya.
A film, amelynek forgatókönyve Gian Franco Svidercoschi vatikanista írása alapján készült, Karol Wojtyła életének főbb állomásait mutatja be, fiatal éveitől kezdve egészen Pápává választásáig. A film első része azokat az eseményeket idézi fel, amelyek Lengyelországban történtek a náci megszállás alatt, nagy hatású képekkel ábrázolja a lengyel nép elnyomását, valamint a zsidó népirtást. Rettenetes bűntettekről van szó, amelyek tükrözik a náci ideológia gonoszságát.
A fiatal Karol, mélyen megrendülve annyi fájdalom és erőszak láttán, elhatározta, hogy életének új fordulatot ad, válaszolva a papságra szóló isteni meghívásra. A film egyes jeleneteinek és epizódjainak kegyetlensége a nézőben ösztönös szörnyülködést vált ki, és arra késztet, hogy elgondolkozzunk az emberi lélekben fellelhető gonoszság mélységein. Ugyanakkor az ehhez hasonló eltévelyedések felidézése minden jóérzésű embert arra késztet, hogy újból elkötelezze magát: minden tőle telhetőt megtesz, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg az embertelen barbárságnak ezek a tettei.
A mostani filmvetítésre néhány nappal a második világháború befejezésének 60. évfordulója után kerül sor. 1945. május 8-án ért véget az a rettenetes tragédia, amely Európában és az egész világon soha nem látott pusztítást és halált okozott. II. János Pál pápa 10 évvel ezelőtt azt írta, hogy a második világháború egyre inkább úgy tűnik, mint „az emberiség öngyilkossága”. Minden egyes alkalommal, amikor egy totalitárius ideológia lábbal tiporja az embert, az egész emberiséget komoly veszély fenyegeti. Az idő múlásával nem halványodhatnak el az emlékek, sőt, komoly tanúságként kell szolgálniuk korunk és a jövő nemzedéke számára. Kötelességünk emlékeztetni a fiatalokat, milyen hallatlan erőszakhoz vezethet az ember megvetése és jogainak megsértése.
Hogyan ne tekinthetnénk gondviselésszerű isteni tervnek azt a tényt, hogy Péter székében a lengyel Pápát annak a földnek, Németországnak a polgára követi, ahol a náci rezsim erőteljesen megszilárdult, majd megtámadta a szomszédos nemzeteket, közöttük különösen Lengyelországot? Mindkét Pápa fiatal korában – bár egymással ellenséges frontokon és különböző helyzetekben – megismerte a második világháború barbárságát, az emberek és népek egymás elleni esztelen erőszakát. Annak a kiengesztelő levélnek a híres szavai, amelyet a II. Vatikáni zsinat végén, itt Rómában, a lengyel püspökök átnyújtottak a német püspököknek, ma is visszhangzanak lelkünkben: „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” – mondta XVI. Benedek pápa, majd így folytatta:
„Múlt vasárnap, homíliámban, az új papokat arra emlékeztettem, hogy „semmi sem válhat jobbá a világban, ha nem küzdjük le a rosszat, a rosszat pedig csak a megbocsátással lehet leküzdeni.”
A nácizmus, csakúgy, mint az ateista kommunizmus közös és őszinte elítélése, legyen mindenki számára elkötelezettség, amely a megbocsátásra építi a kiengesztelődést és a békét. „Megbocsátani nem annyit jelent, mint elfelejteni – mondta a szeretett II. János Pál – és hozzátette, hogy ha az „emlékezet a történelem törvénye, a megbocsátás Isten hatalma, Krisztus hatalma, amely az emberi eseményekben működik”. A béke mindenekelőtt Isten ajándéka, aki kivirágoztatja a szeretet és szolidaritás érzéseit azoknak a szívében, akik befogadják őt – mondta XVI. Benedek pápa, majd ezekkel a szavakkal zárta beszédét:
„Kívánom, hogy II. János Pál pápa tanúságtételének is köszönhetően, akinek emlékét ez a jelentős filmalkotás felidézte, mindenki újítsa meg elkötelezettségét a béke szolgálatára mind Európában, mind az egész világon.” A Szentatya Mária, a Béke Királynője anyai oltalmába ajánlotta a béke ügyét. Ő támogassa nagylelkű erőfeszítéseit mindazoknak, akik az igazi békét az igazság, igazságosság, szabadság és szeretet szilárd oszlopaira kívánják építeni.
 







All the contents on this site are copyrighted ©.