Egy hónappal ezelőtt, 2005. április 19-én választotta meg a konklávé II. János Pál
pápa utódát, Joseph Ratzinger bíboros személyében. A Sixtusi-kápolnában a 115 bíboros
előző nap, április 18-án ült össze a pápaválasztó konklávéra és gyorsan meg is hozta
a döntést: a negyedik szavazási fordulóban a 78 éves, német Joseph Ratzinger bíboros
szerezte meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget. II. János Pál pápa
utóda az a személy lett, aki 24 éven keresztül, a Hittani Kongregáció prefektusaként
egyik leghűségesebb munkatársa és a hivatalos formákon túl, szellemi partnere, beszélgetőtársa
is volt elődjének. XVI. Benedek pápát a hívő emberek nagytöbbsége és mások is nagy
szeretettel fogadták. Joseph Ratzinger félénkebb, mint előde volt, inkább a tanár,
mint a lelkipásztor jellemvonásaival rendelkezik, ám szelíd mosolyával, egyszerű és
közvetlen magatartásával, mindjárt meghódította a szíveket, azonnal bensőséges kapcsolat
alakult ki közte és a tömeg között, amely megválasztása pillanatától folyamatosan
mintegy átöleli Őt szeretetével. A kedves emberi vonásokon túl XVI. Benedek megnyilatkozásaiban
máris érintette a jelenkor egyházának szinte minden fontos kérdését: mint pl. a keresztények
egysége, a vallások barátsága és párbeszéde, az egyház szolgálatába állított pápaság,
a modern kultúra relativizmusa elleni küzdelem, a népek között párbeszéd és béke.
A Pápa határozottan állítja, hogy az egyház feladata az alapok hűséges megőrzése a
századokon át és az evangéliumi üzenet tovább adása a mai emberek számára. XVI. Benedek
jelentős gesztusa volt előde, II. János Pál pápa boldoggá avatásának azonnali elindítása,
amellyel nemcsak saját akaratát és érzelmeit tolmácsolta, a hanem a hívek egy nagy
részének kívánságát is, akik máris szentként tisztelik az előző pápát, és méltó utódának
tekintik a jelenlegit.