XVI. Benedek pápa beszéde a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjaihoz
csütörtökön délelőtt
XVI. Benedek pápa beszéde a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjaihoz
csütörtökön délelőtt XVI. Benedek pápa május 12-én, csütörtökön délelőtt az Apostoli
Palota Királyi Termében (Sala Regia) kihallgatáson fogadta a Szentszék mellé akkreditált
nagyköveteket, aki között volt Erdődy Gábor, a magyar kormány nagykövete is. A Szentszék
a világ 174 államával tart fenn szabályos diplomáciai kapcsolatot, de emellett speciális
jellegű kapcsolatban áll pl. az Oroszországi Föderációval és a Palesztin Felszabadítási
szervezettel is. A 2004-es év során 36 szentszéki nagykövet mutatta be megbízólevelét
a Vatikánban. XVI. Benedek pápa örömmel üdvözölte péteri szolgálata kezdetén a
Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjait, megköszönte mindnyájuknak, hogy
figyelemmel kísérték az áprilisi nagy egyházi eseményeket, valamint elismerését fejezte
ki mindennapi munkájukért. A diplomaták személyein keresztül köszöntötte az általuk
képviselt országokat, majd azokra a nemzetekre gondolt, amelyekkel a Szentszék még
nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Egyesek közülük részt vettek II. János Pál
pápa gyászszertartásán, illetve az új Pápa megválasztásának ünnepségén. A Szentatya
beszédében nagyra értékelte ezeket a gesztusokat, és hálájáról biztosította a szóban
forgó országok polgári vezetőit, annak a kívánságának adva hangot, hogy nemzeteik
minél előbb képviseltetik magukat az Apostoli Szentszék mellett. A Pápa sok üdvözletet
kapott megválasztása alkalmából, főként azokból az országokból, amelyekben nagyszámú
katolikus közösség él és ezeket különösen nagyra értékelte. Ezek a katolikus közösségek,
valamint azok a népek, amelyhez tartoznak, különösen kedvesek a Szentatya számára
és mindig jelen vannak imáiban. XVI. Benedek pápa ezután felidézte szeretett előde,
II. János Pál pápa hosszú és gyümölcsöző szolgálatát. Az evangélium fáradhatatlan
hirdetője volt, aki számos országba ellátogatott és egyedülálló szolgálatot tett az
emberi család egységének ügyéért. Megmutatta az Isten felé vezető utat, arra szólítva
fel a jóakaratú embereket, hogy szüntelenül újítsák meg lelkiismeretüket, és építsék
az igazságosság, a béke, a szolidaritás társadalmát, szeretetben és kölcsönös megbocsátásban.
Nem feledhetjük el II. János Pál pápának az állam- és kormányfőkkel, nagykövetekkel
való számtalan vatikáni találkozóját sem, amelyek során rendíthetetlenül védelmezte
a béke ügyét. „Ami engem illet – mondta beszédében XVI. Benedek pápa – olyan országból
jövök, amelynek lakosai számára nagyon fontos a béke és a testvériség, nevezetesen
azok számára, akik, hozzám hasonlóan átélték a háborút, azt, hogy pusztító és embertelen
ideológiák nevében elválasztották egymástól az ugyanahhoz a nemzethez tartozó testvéreket,
álmok és illúziók álarca alatt, az elnyomás igájának terhét helyezve az emberekre.”
A diplomaták tehát megérthetik, hogy a Pápa különösen fogékony a minden ember
közötti párbeszédre, hogy a világ leküzdje a konfliktusok és feszültségek minden formáját,
hogy földünk a béke és a testvériség helyévé váljon. A keresztény közösségek, a nemzetek
felelősei, a diplomaták és minden jóakaratú ember feladata, hogy közös erőfeszítéssel
megvalósítsa a békés társadalmat, hogy legyőzze a kultúrák, etnikumok, különböző világok
közötti szembenállás kísértését. Ehhez arra van szükség, hogy minden nép spirituális
és kulturális kincsestárából merítse a legjobb értékeket, hogy félelem nélkül tekinthessen
a másikra, megosztva másokkal lelki és anyagi gazdagságát mindenki javára. Az
egyház szüntelenül hirdeti és védelmezi az alapvető emberi jogokat, amelyeket, sajnos,
még mindig megsértenek a föld különböző részein. Azon munkálkodik, hogy elismerjék
minden ember jogát az élethez, a táplálkozáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz,
a család védelméhez, a társadalmi fejlődés előmozdításához, az Isten képmására teremtett
minden ember méltóságának tiszteletben tartásával. A katolikus egyház, a rendelkezésére
álló eszközökkel és működése keretein belül, továbbra is felkínálja együttműködését
minden ember méltóságának megóvásában, a közjó érdekében. Nem kér magának semmiféle
kiváltságot, hanem pusztán a szabadsághoz és a küldetéséhez szükséges törvényes feltételeket.
A nemzetekkel összhangban, mindig arra törekszik, hogy elősegítse a népek közötti
egyetértést, a törvényességen, szívélyességen alapuló együttműködést. Végül XVI.
Benedek pápa arra kérte a diplomatákat, hogy ismételten tolmácsolják kormányaik felé
köszönetét azért, hogy részt vettek a II. János Pál pápa halálát követő szertartásokon,
majd Istenhez fohászkodva Apostoli áldását adta a jelenlévő diplomatákra, valamint
országaik minden lakójára.