Echarisztikus csoda az olaszországi Bagno di Romagnaban
 

Bagno di Romagna az itáliai félsziget középső részén, Forlí közelében fekszik. Ez a kisváros 45 fokos gyógyító termál fürdőiről ismert Olaszország szerte. A firenzei ngyhercegség uradalma idején Bagno – azaz Fürdő – az előkelő koszkán családok kedvelt fürdőhelyévé vált, beleértve a Mediciek híres nagy családját is. A Mária Mennybevétele templomban, amely a toszkán képzőművészet csodálatos alkotásait őrzi, az Úr az eucharisztia színei alatt is kinyilatkoztatta magát. 1412-őt írtak abban az évben. Ismét csak egy gyanakvó papról, egy Lázár nevű kamalduli szerzetesről van szó, aki kételkedik Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétéről. Az átváltoztatás pillanatában Lázár atya megdöbbenve azt látta, hogy a misebor felforrt, majd kifolyt a kehelyből, ám „az oltárkendőn már élő és buzogó vér formájában” volt látható. A halálra vált pap mindjárt az oltárhoz szólította a híveket: „Gyertek testvéreim, és nézzétek Jézus Urunk vérét.” Ez a csoda örökre megváltoztatta a kamalduli szerzetes életét. Néhány évet élt még a történtek után, Bolognában hunyt el 1416-ban. Nem maradt tehát abban a közösségben, amelyben a csoda történt, talán kételkedése miatt, vagy pedig azért, mert a csoda, melynek oka és tanúja volt túlzottan felkavarta lelkét. Bolognában a Szent Krisztina kamalduli szerzetesnők lelkészeként folytatta szolgálatát. Erre utal a nővérek kolostorában látható emléktábla, amelyre ezt vésték fel: 1416. szeptember 4-én itt hunyt el tiszteletreméltó Lázár atya, a Bagno-i Szent Mária templom perjele.” A felírásból arra a következtetésre juthatunk, hogy Lázár atya a történtek után nagy lelki utat járt be és ezért kiérdemelte a szentség hírében elhunytaknak járó „tiszteletreméltó” jelzőt. Az oltárkendőn nyolc vércsepp látható. A vércseppek hitelességét a firenzei egyetem 1958-ban végzett laboratóriumi vizsgálatai igazolták. Az oltárkendőt a Bagno di Romagna-i bazilika Szentszív kápolnájában őrzik, ahol számos zarándok fordul meg még külföldről is, annak jeleként, hogy az eucharisztikus csoda híre túllépte a határokat. Az első vizsgálatokat 1777-ben végzeték el vérrel áztatott oltárkendőn. Ez volt az első írásos emlék a csodáról, amint azt a plébánia levéltárában őrzött iratok tanúsítják. A bizottság által végzett alapost vizsgálat után a Bagno-i apát, Marino Magnani elrendelte, hogy a kendőt a régi ereklyetartóból tegyék át egy díszes ezüst tokba. A kendőt márciustól novemberig minden vasárnap kiteszik közszemlére A Mária Mennybevétele bazilikában egy másik kincset is őriznek, a Vérző Madonna kegyképét. Ehhez a képhez egy 1498-ban végbement csoda fűződik. Január 21-én este, a Deaiuti nevű családban e kép köré gyűlve imádkoztak, amikor a képen látható Szűzanya bal karja vérezni kezdett. A csodás eseményt azzal magyarázták, hogy Mária ezzel a jellel akarta felhívni a város lakosságát az egyetértésre, arra, hogy hagyjanak fel a sokszor vérbe torkolló erőszakos tettekkel.