Amikor Joseph Ratzinger professzort münchen-freisingi érsekké kinevezték, ősi hagyomány
szerint címert és jelmondatot választott. A címer négy mezőre oszlott. A bal felső
és a jobb alsó mezőben (szemből nézve) arany háttér előtt egy koronás mór fejet láthatunk,
piros gallérral, ajkakkal és fülbevalóval. Ez a motívum hagyományosan szerepel a freisingi
püspökök címerében a XIV. századtól kezdve – III. Konrád volt az első hercegpüspök,
aki használta ezt a jelképet (1316). 1802-1803-ban a szekularizáció keretében feloszlatták
a hercegpüspökséget, de később 1817-ben, a Bajor Királyság és az Apostoli Szentszék
közötti megállapodás értelmében létrejött a München-Freisingi Főegyházmegye, amelynek
főpásztorai továbbra is viselik címerükben a mór fejet – így a jelenlegi érsek, Friedrich
Wetter bíboros is. A jobb felső mezőben (szemből nézve) kék háttér előtt egy balra
haladó barnamedve látható, amely hátán terhet, egy ezüstszínű zsákot visz. Ez a kép
a püspöki szolgálat viselőjét jeleníti meg, hisz ő valójában „Isten teherhordója”.
Emellett azonban van egy rejtettebb értelme is, hiszen az első freisingi püspökre,
a VIII. században élt Szent Korbiniánra, a bajor egyház lelki atyjára s a München-Freisingi
Főegyházmegye védőszentjére utal. Az ősi legenda szerint Szent Korbinián második római
útja során egy erdőben éjszakázott. Már mindannyian aludtak, amikor egy kiéhezett
medve elragadta az utazók egyik lovát, amely a nehéz csomagokat hordta. Reggel felébredve
a medvét még mindig a közelben találták, amint a megölt ló húsából lakmározott. Szent
Korbinián ekkor Anseric nevű szolgáját arra bíztatta, hogy ostorral fegyelmezze meg
a medvét. Az eleget tett a felszólításnak. Csodák csodájára a medve meghunyászkodott,
s a megölt ló helyett egészen Rómáig vitte Szent Korbinián nehéz csomagjait. Itt bocsátotta
őt szabadon útjára a szentéletű püspök. A bal alsó mező (szemből nézve) felső része
kék, alsó része ezüst, s hullámvonalban szelik ketté a mezőt. A közepén egy ún. „Jakab-kagyló”
látható, amelynek a hullámok feletti része arany, hullámok alatti része pedig kék.
Ez egyfelől utal a Szent Ágostonhoz (354-430) kapcsolható hagyományra: eszerint az
egyháztanító egyszer a tengerparton sétált, s ott azt látta, hogy egy kisfiú egy kagylóval
meri a vizet egy kézzel ásott gödörbe. A püspök megkérdezte tőle: „Mit csinálsz?”
A kisfiú így válaszolt: „Kimerem a tenger vizét ezzel a kagylóval”. Ágoston ezt válaszolta:
„De hisz ez lehetetlen!” Mire a kisfiú megszólalt: „Előbb merem ki a kagylóval a tenger
vizét, mintsem te megérthetnéd a Szentháromság titkát!” Nem véletlen az ágostoni gondolat:
Joseph Ratzinger Szent Ágoston egyháztanából írta doktori disszertációját. Ugyanakkor
a jelkép emlékeztet a középkori zarándokokra is, akik nagy, fából faragott kagyló
alakú merítőcsészékkel keltek útra – ezzel mertek vizet s ebből is ittak. A „Jakab-kagyló”
elnevezés onnan ered, hogy Dél-Németországon keresztül vezetett a Santiago de Compostellába
vivő zarándokút. Így ezt a jelképet sokszor „zarándok-kagylónak” is nevezik. Egyes
ábrázolásokon Keresztelő Szent János is ilyen kagylóval mer vizet a Jordánból, hogy
Jézust megkeresztelje. Így a kagyló utal arra, hogy Isten népe itt a földön a püspök
vezetésével állandó zarándokúton van. Ugyanez a motívum lelhető fel a regensburgi
szeminárium címerében is, ahol Joseph Ratzinger hosszú évekig tevékenykedett, mielőtt
kinevezték volna münchen-freisingi érsekké. A mező két alapszíne, az ezüst és kék
Bajorország nemzeti színei. XVI. Benedek pápai címere ugyanezekből a motívumokból
áll, azzal az eltéréssel, hogy a pajzs nem négy mezőre oszlik, hanem háromra, amelyek
sugár alakban helyezkednek el. A baloldali mezőben (szemből nézve) látható a szerecsen
fej, a középső mezőben a kagyló, a jobboldali mezőben pedig a terhet hordó medve.
Címertani újítást jelent az, hogy a pajzs fölött nem a pápai hármas korona, a tiara,
hanem püspöki mitra látható. A pajzs mögött látható a két összefonódó, ezüst és arany
színű péteri kulcs. A pajzs alatt a péteri pallium található. A pápai címer színeiről
egyelőre még nem született döntés. A címer alatt látható Joseph Ratzinger, XVI.
Benedek pápa jelmondata: Cooperatoresveritatis– Az igazság munkatársai,
más fordítások szerint segítőtársai. Az idézet János apostol harmadik leveléből származik.
Azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a püspök munkatárs egy olyan egészben, amely
túlnő rajta. A többi püspökkel együtt hordozza azt, de eközben őt magát is hordozza
az igazság. Így egyfelől kifejezésre jut a püspökség szolgálati jellege, másfelől
az Evangélium igazságának megkérdőjelezhetetlen és feladhatatlan igénye, amelyre a
püspök szolgálata által köteleződik el.