A bíborosok méltatják az általuk megválasztott új pápát

Christoph Schönborn bécsi érsek a „La Repubblica” napilapnak adott nyilatkozatában némiképpen rávilágított a konklávé hátterére is. Ratzinger bíboros neve a konklávé kezdetétől szerepelt. Mint a bíborosi kollégium dékánja, és mint a gyászmise és a pro eligendo pápa mise homíliájának szónoka mindjárt a z érdeklődés központjába került. „Mindannyian azt éreztük, hogy Ratzinger bíboros felsőbbrendű képességekkel rendelkező testvérünk. Ő maga átérezte a reá váró feladat terhét, de amikor elérkezett a nagy és megható pillanat, igent mondott és ez az igen teljes volt, egy olyan ember válasza, aki készen áll arra, hogy fenntartások nélkül haláláig hordozza ezt a terhet.”

Walter Kasper német bíboros a „La Stampanak” adott interjúban az ökumenizmus kérdésére helyezte a hangsúlyt. „Nagy hatást tett rám, hogy pozitívan szólt a kollegialitásról és arról az eltökélt szándékról, hogy folytassa a II. Vatikáni Zsinat megvalósítását. Amit a Zsinatról mondott nagyon pozitív. Hasonlóképpen nagyon fontosnak tartom az eucharisztia szentségével kapcsolatos megnyilatkozását.”

Tarcisio Bertone genovai bíboros érsek , aki hosszú időn át közvetlen munkatársa volt Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció vezetésében, egy kedves emberi vonását idézte fel. „Ha meglátott egy macskát, elkezdett beszélni hozzá, akár hosszasan is, olyannyira, hogy egy alkalommal vagy tíz macska a nyomába szegődött és követte őt a Vatikánba. Ám a svájci gárdisták kénytelenek voltak közbelépni . Elnézést Bíboros Úr, de nem szeretnénk, ha a Vatikánt kóbor macskák tartanák megszállás alatt – hangzott az állatbarát bíborosnak szóló figyelmeztetés.

Salvatore De Giorgi , palermói érsek a „Giornale di Sicilia” napilapnak a Sixtusi-kápolnában elhangzott homíliával kapcsolatban azt mondta, hogy XVI. Benedek ebben meghatározta pápasága irányvonalát, amely nem más, mint a II. Vatikáni Zsinat irányelveinek továbbvitele.

Achille Silvestrini olasz bíboros szerint több alkalommal előfordult már, hogy a pápaság valamiképpen átalakítja a személyt. Ez például nagyon szembetűnő volt János pápa esetében. Ez az, amit „kegyelmi állapotnak” nevezünk.

Végül Georges Cottier bíboros, a Pápai Ház teológusa úgy emlékezik Ratzinger bíborosra, mint az imádság emberére, akit nagyon sokszor látott sétálni, miközben a szentolvasót imádkozta. XVI. Benedek egyáltalán nem kemény és szigorú: egyszerűen csak igényes, amikor a hit követelményeiről van szó. Gondolkodó, elmélkedő ember.