A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Máriapócsi Kegyhely
KÖZLEMÉNYE

Máriapócs tö rténelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Kegyhelyünk történetében döntő változást jelentett ez az ünnep. Máriapócsi látogatására mindig szívesen emlékezett Szentatyánk.

A Szentatya 1991-es máriapócsi zarándoklatának állít emléket a bazilika bronzkapuja is. A Görög Katolikus Egyház őszintén hálás a Szentatya 1991-es máriapócsi látogatásáért, amikor különösen is megtapasztalhatta II. János Pál pápa atyai szeretetét.

2005. április 7-én, csütörtökön este 6 órakor gyászliturgia , utána pedig virrasztási szertartás lesz a máriapócsi bazilikában a Szentatyáért, azelőtt a K önnyező I kon előtt melynél II. János Pál pápa is imádkoz ott 1991. augusztus 18-án, amikor Máriapócsra zarándokolt.

A gyászliturgiát a Kegyhely és a Máriapócsra érkező zarándokcsoportok papjai végzik a máriapócsi lakosok és hívek és a kegyhelyre érkező zarándokok részvételével. Utána virrasztás lesz a könnyező Istenszülő kegyképe előtt.

Nyíregyháza, 2005. április 6.

A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban Kocsis Éva referens (42/ 415-901) áll a sajtó munkatársainak rendelkezésére.

HÁTTÉRANYAG A SAJTÓ MUNKATÁRSAINAK

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriap ócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Vannak akik először járnak itt, de többen vannak olyanok, akiknek gyermekkori emlékeik idéződnek fel a feledés homályából. Vannak akik sokszor taposott útra találnak, melyet kezdetben nagymama kezét fogva mezítlábasan róttak halkan imádkozva és éneket zengve, aztán sokszor megtettek stráfszekéren, az utóbbi időkben pedig kényelmes autóval vagy bussza l.

A kegytemplom égbe nyúló tornyainak megpillantása tüzet gyújt a lelkekben. Szép énekeink dallamai a lelket magasba ragadják és a nagy tömeg hullámzása között szívükbe kimondhatatlan nyugalom költözik. Talán életük legboldogabb óráit élik át e szent hely en. A búcsú elmúltával is még sokáig hallják fülükben az ércesen csengő hangokat, az ezerféle énekből újra és újra előtörő szép nevet: Mária.

A kis nyírségi község történetéről nem sokat tudunk. Neve: Polch, vagy Powch 1280-ban tűnik fel először. Ma is meglevő, bár jócskán átalakított római katolikus temploma a 15. században épült. A község a 15. században a Báthori családé, a 18. század elején a Károlyiaké. A község jelentősége és híre az 1696-os évvel kezdődik.

Pócs neve összeforrt Mária nevével, s erre az ottani események adnak magyarázatot.

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette.

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig.

I. Lipót császár a kegyképet 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig üresen állt. A mostani kép ered etéről kétféle változat is szól: Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük. A másik változat szerint a pócsi görög katolikus paróchus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görög katolikus templo mnak ajándékozza. A kegykép másolata Telekessy István egri püspök intézkedésére készült el, s ez került a pócsi templomba.

Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek.

1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép második könnyezését.

A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. P. Gávris Kelemen szerzetes atya – a kegykép őre – zarándokokat vezetett a templomba. Amikor a kép foglalatát kinyitotta észrevette, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglala tban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt.