Szent Terézia Benedikta,
Edit Stein nagycsütörtöki elmélkedése - részletek

T örök Csaba atya olvas fel részleteket az elmélkedésből

Mária az Utolsó Vacsorán

A Szentírás nem mondja, de bizonnyal nem lehet kételkedni benne, hogy Isten anyja is jelen volt. Mint mindig, most is biztosan vele ment fel Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére, és a húsv éti Vacsorát Jézus egész kíséretével együtt ünnepelte. Ő, aki megőrizte szívében Jézus minden szavát – ahogy an be fogja fogadni búcsúbeszédét is: „Lángolva kért engem, hogy veletek ünnepeljem ezt a Húsvétot”. E zzel nem a kánai mennyegzőre gondolt. Most érkezett el az Ő ór ája. Most tudta adni azt, amire addig csak jelképek által mutatott rá. A lábmosás: úgy volt közöttük, mint aki szolgál. Így élt igazán tovább. Mária megértette a lábmosás titkos jelentését: teljesen tisztának kell lennie annak, aki a szent lakomához járul. De egyedül az Ő kegyelme tudja megadni ezt a tisztaságot. A te szent Áldozásod, édesanyám ! Nem olyan volt, mint az a megragadható egység, amikor Te tápláltad Őt a Te testeddel és a Te véreddel? De most Ő az, aki táplál téged. Nem látod magad előtt ebben az órában az egész misztikus testet, amelynek e szent lakoma által kell növekednie? Már most nem úgy fogadod be mint egy édesanya , ahogyan Ő azt majd másnap, a kereszt alatt rád bízza? Nem látod Te is mindazokat a neki okozott sértéseket, am elyek az Úron ezek alatt a színek alatt megestek, és ezért neked ajánlja fel helyrehozatalra? Ó Anyánk, taníts bennünket úgy fogadni az Úr testét, ahogyan te fogadtad.