A következő üzenetet Camillo Ruini bíboros, a Szentatya római helynöke olvasta fel a nagypéntek esti Keresztút elején a római Colosseumnál
Kedves Testvéreim!
Lélekben veletek vagyok a Colosseumnál, azon a helyen, amely oly sok em léket és érzést ébreszt bennem. Veletek akarom elvégezni a Via Crucis, a keresztút megrendítő szertartását ezen a Nagypéntek estén. Egyesülök veletek ebben az oly mélyértelmű könyörgésben: „Adoramus te, Christe, et benedicimus tibi, quia per sanctam crucem tuam redemisti mundum” – „Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot”. Igen, imádjuk és áldjuk Isten Fia keresztjének misztériumát, mert ez az a halál, amelyből új reménység áradt az egész emberiség számára .
A kereszt előtti hódolat egy olyan feladatra emlékeztet bennünket, amely alól nem vonhatjuk ki magunkat: a küldetésre, amelyet Szent Pál a következő szavakkal fejezett ki: „Testemben kiegészítem mindazt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,2-4). Én is felajánlom szenvedéseimet, hogy Isten terve beteljesedjék, és tanítása vándoroljon a nemzetek között. Közel vagyok ebben a pillanatban mindazokhoz, akiket próbára tesz a szenvedés. Mindannyiukért imádkozom.
A keresztre feszített Krisztus mai emléknapján a Keresztre tekintek, s veletek együtt imádom azt, elismételve a liturgia szavait: „O crux, ave spes unica!” Üdvözlégy, ó Kereszt, egyetlen remény, adj türelmet és bátorságot és hozd el a világnak a békét!
Ezekkel az érzésekkel megáldalak benneteket és mindazokat, akik a rádión vagy a televízión keresztül kapcsolódnak be a Via Crucis imádságába.
A Vatikánból, 2005. március 25.
All the contents on this site are copyrighted ©. |