Szent Terézia Benedikta
nagypénteki elmélkedése

Juxta crucem tuam stare

Ma Veled voltam a kereszt alatt
És olyan tisztán éreztem, mint még soha,
Hogy a kereszt alatt Te a mi anyánk lettél.

Ahogy egy földi édesanya hűsége
Már arról gondoskodik, hogy fia utolsó akartát teljesítse.
De te az Úr szolgálóleánya voltál,
Az emberré lett Isten léte és élete
Fenntartások nélkül a Te létedre és a Te életedre lett bízva.

Ezért Te befogadtad az Övéit szívedbe,
És keserű szenvedésed vérével
Minden lélek számára egy új életet szereztél.
Mindannyiunkat ismersz: sebeinket, gyengeségeinket,
ismered az égi ragyogást is, amelyet a Te Fiad szeretete
Szeretne kiárasztani ránk az örök fényben.
Ezért vezeted gonddal a lépteinket,
Semmilyen ár nem túl magas neked, hogy elvezess bennünket a célba.
De azoknak, akiket te választottál, hogy kövessenek téged,
Hogy egy napon majd Körülötted legyenek az égi trón mellett,
Azoknak most itt kell állniuk Veled a kereszt alatt
És a keserű szenvedés vérével kell
Megszerezniük az értékes lelkek égi ragyogását,
Amelyet az Isten Fia örökségül hagyott rájuk.