Megemlékezések az Egyesült Államokban a „Nostra Aetate” k. zsinati nyilatkozat 40. évfordulója alkalmából

Washington: A katolikus-zsidó kapcsolatok óriási léptekkel haladtak előre az elmúlt évtizedekben. Az amerikai társadalomban előretörő agresszív szekularizmus újabb ösztönzést adhat a keresztények és zsidók számára, hogy még jobban erősítsék ökumenikus és vallásközi erőfeszítéseiket – hangsúlyozta William Keeler bíboros azon a konferencián, amelyet a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen rendeztek az évforduló alkalmából . A találkozón arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen jövő vár a katolikus-zsidó párbeszédre, 40 évvel a „Nostra Aetate” k. zsinati nyilatkozat közzététele után. A konferencia volt az első azoknak a megemlékezéseknek a sorában, a melyeket ebben az évben tartanak, az egyház és a judaizmus közötti kapcsolatokban fordulatot kiváltó a történelmi jelentőségű dokumentumról. William Keeler bíboros, baltimore-i érsek beszédében visszatekintett a katolikus-zsidó kapcsolatok történetére, fel vázolta az elmúlt négy évtizedben bekövetkezett fejlődésüket. A történelmi fordulat kiemelkedő pontjai a következők voltak: az antiszemitizmus elítélése, valamint, a zsidókat illető gyalázatos, „istengyilkos” jelző végleges megtagadása, az Ó- és Újszövetség közötti folyamatosság elismerése, ennek következtében annak a kapcsolatnak az elfogadása, amely az Újszövetség népét Ábrahám törzséhez köti. Keeler bíboros rámutatott arra, hogy ezeket a szempontokat a zsinat utáni egyház még tovább bővítette, majd hangsúlyozta II. János Pál pápa jelentőségteljes hozzájárulását a katolikus-zsidó kapcsolatok fejlődéséhez. E fejlődésnek fontos állomásai közül a következőket említette meg:

a Katolikus Egyház új katekizmusa, az 1990-ben közzétett prágai nyilatkozat, amelyben a Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága az antiszemitizmust „Isten és emberiség elleni vétek nek” nevezte, továbbá a Szentszék és Izrael állam között 1994-ben megkötött alapvető megegyezés, a Holokausztról 1998-ban közzétett vatikáni dokumentum , amelyben az egyház megbánást tanúsít azoknak a keresztényeknek a magatartása miatt, akik hozzájárultak a Shoa-hoz, továbbá fontos állomást jelentett még az a párbeszéd, amelyet napjainkban folytatnak az Egyesült Államokban a katolikusok és a zsidóság egyes ágai.

A „Nostra Aetate” k. zsinati dokumentum megjelenésének 40. évfordulója alkalmából ugyancsak Washingtonban megemlékezést tartottak a II. János Pál pápa kulturális központ Hit és Kultúra Nemzetközi Fóruma kezdeményezésére közös szervezésben az Egyesült Államok Püspökkari Konferenciájával, a Vallásközi Teológiai Fórummal, az Amerikai Zsidó Bizottsággal és az Amerikai Katolikus Egyetemmel. A megnyitón jelen volt Walter Kasper bíboros, a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának elnöke, valami nt Eugene Borowitz rabbi. A találkozó jeles katolikus és zsidó vallási képviselők azt vitatták meg, hogy milyen a Szövetség természete a zsidó illetve a katolikus történelemben, hogyan vélekednek a zsidók a Szövetség keresztény jelentéséről, és fordítva. Elmélyítették a Kinyilatkoztatás fogalmát is, amely mind a keresztény, mind a zsidó teológiában azt jelenti, hogy Isten felfedi magát az emberek előtt.