Ferenczi Sándor-est a római Magyar Akadémián.

Magyarországon – a kutatókon és az orvosokon kívül – kevesen ismerik Ferenczi nevét. Több mint hetven évig hallgattak róla: eloször a náci-németek , azután a kommunisták. Egyi k diktatúra se turte el, hogy a psz ichiátria foglalkozzék az emberi lélekkel, mivel ez veszélyt jelenthetett volna a hatalmi rendszerekre.

A római Akadémián a „Ferenczi oggi” – (Ferenczi ma) , címu olasz kötetet a szerzo, a torinói egyetem tanára, Franco Borgogno mutatta be. Rajta kívül Eros Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete professzora vett részt az eloadáson, aki mosolyogva ismerte be, hogy bizony, Magyarországon kevésbé ismerik Ferenczit, mint bárhol másutt a világon. Csak 1997-ben kezdték kiadni írásainak egy ré szét, ami btartalmazza a mesterével, Freuddal váltott levelezést is. Borgogno professzor elmondta, hogy az elso világháború alatt Freud meg is látogatta Ferenczit Pápán, aki ott szolgált, mint katona. Errol a könyv címlapján látható fénykép is tanuskodik.

.

Mi alapozta meg Ferenczi világhírét, miben tért el Freud tanaitól? Franco Borgogno szerint Freud minden pszichés rendellenesség okát a ki nem elégült tudatalatti szexuális fantáziában kereste, míg Ferenczi rámutatott arra, hogy ez csak másodsorban lehet oka a betegségnek. Azt tartotta, hogy mindennek a szeretet hiánya, az elhanyagoltság érzése indítja el a válságot a lélekben. Megfigyelése szerint, a kisgyerek, ha úgy érzi, hogy nem kap elég szeretetet anyjától, gyakran asztmában betegszik meg, hogy felhívja magára a figyelmet. A nok is lelki betegek lehetnek a szeretet hiánya miatt és a pszichoanalízisben keresik az orvost, aki hajlandó meghallgatni oket és oda tud figyelni rájuk. Ennek különös jelentosége volt az Osztrák-M agyar Monarchia utolsó éveiben, amikor a nok lelkiéletével csak egyes úttöro tudósok foglalkoztak .

Ferenczi Sándor 1873-ban Miskolcon született, 12 gyerek közül nyolcadikként. Apja résztvett az 1848-as szabadságharcban. Majd késobb könyvesboltot é s nyomdát alapított. Magyar lulturális és muvészi körökben ismertté vált osztrák-ellenes kezdeményezései miatt. Sándor 15 éves volt, amikor apját elvesztette és anyja, akire ezután a család fenntartása és a sok gyerek gondja hárult, nem tudott kelloképpen foglalkozni a serdülokorú fiúval. Talán a meg-nem-értettség érzése adta a fiatal Ferenczinek a vágyat, hogy orvos legyen, aki meghallgatja az emberek problémáit. Késobb is, eloszeretettel foglalkozott a védtelen, támogatásra szoruló, szegénysorsú paciensekkel, akikben saját gyerekkorának traumáját vélte felismerni.

1894-ben Bécsben szerzett doktorátust, mint neuropszichiáter orvos. 1908-ban ismerte meg személyesen Freudot, aki barátságába fogadta, és akivel több mint ezer l evelet váltott. De Ferenczi nem zárkózott el Jung tanainak tanulmányozásától sem, holott az tudvalevoleg, megszakította a kapcsolatot Freuddal. Ferenczi a klasszikus pszichoanalízissel szemben, más úton, bizalmat keltve közeledett a beteghez, hogy a „szív és a nyelv” feloldódjék. Azt lehetne mondani, hogy o volt az elso, aki a társadalmi komunikációt felhasználta a lelki betegségek gyógyítására. A háborús sérülésekkel, traumákkal is foglalkozott munkáiban, amelyeket minden világnyelvre lefordítottak.

F erenczi Sándor 1933-ban halt meg, de követoi, tanítványai tovább folytatták a türelmes közeledésre, az orvosi hivatás alázatára, a lelkibeteg iránti szeretetre alapított gyógymódot. Ezt a „magyar iskolának” nevezett módszert különösen egyik tanítványa, Bálint Mihály terjesztette el Angliában, amikor Manchesterbe emigrált.

Borgogno torinói professzor „Ferenczi ma” címu könyvében felsorolja az amerikai, angol, francia, német pszichoanalisták sorát és muveiket, közöttük volt Erich Fromm is, - akik mind az un. Magyar iskola hívei voltak. A római Magyar Akadémia eloadásán résztvevo Eros professzor végül azt a reményét fejezte ki, hogy hamarosan Magyarországon is kiadják Ferenczi Sándor világszerte ismert muveit.