A Pápa döntő szerepet játszott a kommunizmus vérontás nélküli összeomlásában – fejtette ki Rocco Buttiglione olasz miniszter

Március 4 és 6 között Torinóban Világpolitikai Fóru mot tartottak a következő témáról: 1985-2005 – 20 év, amely megváltoztatta a világot . A peresztrojka, vagyis a politikai és gazdasági átalakítás, amelyet 20 évvel ezelőtt Mihail Gorbacsov, a szovjet kommunista párt akkori főtitkára kezdeményezett, nagyszab ású tervnek indult, amely csak részben valósult meg – fejtette ki a találkozón Rocco Buttiglione , olasz EU-ügyi miniszter. A Mihail Gorbacsov és II. János Pál pápa közötti párbeszéd alkotta a kommunizmus erőszakmentes összeomlásának fő tengelyét, és ennek hiányában vérfürdőre került volna sor a Balti-tenger térségétől az Urálig. A 20 évvel ezelőtti tervekhez képest azonban Európában sajnos visszalépés tapasztalható. Bár az intézmények megerősödtek, a politikában ma egész más fajta erkölcsi feszülés figyelhető meg, mint az Helmuth Kohl és François Mitterand idejében volt – hangoztatta az olasz politikus.

Lech Wałesa , a Szolidaritás szakszervezet történelmi vezetője, majd később Lengyelország elnöke, a kelet-európai országo kban a ’ 80-as években végigsöprő új hullámról szólt. A Solidarnosć arról győzte meg a társadalmat, hogy a kommunizmus legyőzhető. De a szabad szakszervezet tevékenységénél még sokkal fontosabb volt Lengyelország számára II. János Pál pápa. A változások okait százalékban így lehetne kifejezni: 50%-ban a Szentatyáé volt az érdem, 30%-ban Solidarnosćé, valamint 20 %-ban egyéb tényezőké. Ami pedig az oroszországi peresztrojkát illeti, Jelcin bátorsága kellett hozzá, hogy az országot kivonja a szovjet birodalom hatásköréből.