II. János Pál pápa üzenete az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris ülésének résztvevőihez

Csütörtökön II. János Pál pápa üzenetben köszöntötte Francis Arinze bíborost, a Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusát és rajta keresztül a plenáris ülés résztvevőit. Köszönetét fejezte ki mindnyájuknak szeretetteljes közelségükért és imáikért, valamint a dikasztériumban kifejtett nagylelkű szolgálatukért.

A plenáris ülés mindenekelőtt viss zatekint az elmúlt évek munkáira, összhangban a Pápa által megjelölt lelkipásztori tervvel, amely az „imádság művészetére” vonatkozott és amelyet Novo millennio ineunte k. apostoli levelében fogalmazott meg. A Szentatya elismerését fejezte ki azért, hogy a kongregáció követte az Ecclesia de Eucharistia k. enciklika és a Mane nobiscum Domine k. apostoli levél útmutatásait és „ Redemptionis Sacramentum ” k. instrukciójával, majd „ Javaslatok és ajánlatok ” c. dokumentumával válaszolt azokra, az Eucharisztikus Év méltóbb megünneplése érdekében. Bárcsak a keresztény közösség ezeknek a dokumentumoknak az erejében is tovább növekedne a Legszentebb Oltáriszentség iránti szeretetében – fejezte ki kívánságát üzenetében a Pápa.

A plenáris ülés napirendi pontjai közül nag y jelentőségű az „ ars celebrandi ”, vagyis a szertartás bemutatásának módja, amelyet a Sacrosantum Concilium k. zsinati konstitúció tanítása nyomán vitatnak meg. Az Eucharisztia ünneplésekor , amely a húsvéti misztérium élő bemutatása , Krisztus jelen van, cselekvés e a liturgiában az emberi mivoltunknak megfelelő szavakkal, jelekkel és rítusokkal jut kifejeződésre.

A liturgia olyan cselekvés, amelyet maga Krisztus hajt végre, m int az Újszövetség örök Főpapja. Ennek a cselekedetnek a hatékonysága a Szentlélek művének gyümölcse, de emberi közreműködésre is igényt tart. Az „ ars celebrandi ” mindenekelőtt a felszentelt papok és az egész összegyűlt közösség azon képességeit fejezi ki, hogy milyen mértékben tudják a valóságba átültetni és megélni a liturgikus cselekedetek értelmét. Olyan „művészetről” van szó, amely összhangban van a szemlélődés és a keresztény következetesség elkötelezettségével. A rítusokon és az imákon keresztül engedjük, hogy bensőnket átjárja a Misztérium.

A plenáris ülés sajátos helyet tart fenn a szentbeszéd, a homília számára is, amelyet a zsinat a liturgia szerves részeként jelöl meg . A homília feladata, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a belső és gyümölcsöző találkozást Isten és a szavát hallgató közösség között. Fontos, hogy soha ne hiányozzon a vasárnapi szentmiséből. Az új evangelizálás számára a homília a vallási képzés értékes, és sokak számára egyedülálló alkalmát jelenti.

A Pápa üzenetében még kitér a liturgikus tovább képzés jelentőségére is, amely nemcsak a papok , papjelöltek, diakónusok számára, hanem a plébániai közösség, az egyházi mozgalmak és minden hívő számára sürgetően fontos. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformja sok gyümölcsöt termett, de a megújulás idejét most fel kell váltania az elmélyülésnek, hogy a liturgia egyre inkább meghatározza az egyének és a közösségek életét, váljon az életszentség, a szeretetközösség és a missziós lendület forrásává.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris ülésére Rómába érkezett Erdő Péter bíboros , esztergom-budapesti érsek, akit a Szentatya nemrég nevezett ki a kongregáció tagjai közé. Az ülésen a kongregáció 51 tag ja vesz részt, akik közül 32 bíboros, 19 pedig érsek vagy püspök.