Mario Luzi olasz költő halála

Hétfőn firenzei lakásában elhunyt Mario Luzi olasz költő és esszéíró, a XX. századi olasz költészet egyik legmarkánsabb egyénisége , a hermetizmus korszakának utolsó nagy főszereplője. Több alkalommal felmerült neve az irodalmi Nobel-díj jelöltjei között, ám helyette néhány évvel ezelőtt pl. olyan olasz író kapta a kitüntetést, mint Dario Fo. A 90 éves költőt az elmúlt évben az olasz köztársaság elnöke örökös szenátorrá nevezte ki. Holttestét szeretett szülővárosában, a firen zei Palazzo Vecchio-ban ravatalozták fel. Mario Luzi 1914-ben született Firenzében. Kenyerét tanítással kereste meg, a firenzei egyetem francia irodalom tanáraként. 1930-ben jelentek meg első versei és tanulmányai, de neve az 50-es évektől vált ismertté sz élesebb körökben is. Költészetét az igazság szenvedélyes keresése jellemezte, mindenkor különbséget tudott tenni az igaz és a hamis, a jó és a rossz között. A Studium folyóirat szerint Mario Luzi méltán sorolható a nagy keresztény költők közé . E gész életművé ben Isten dicsérete visszhangzik. II. János Pál pápa 1999-ben a firenzei költőt kérte fel a nagypénteki keresztút elmélkedéseinek megírására. „ Létezik-e félelmetesebb és magasabb rendű feladat annál, hogy Jézus kínszenvedéséről elmélkedjünk ” – írta akkor Mario Luzi a szertartáskönyv bevezető soraiban. A hír közlésekor a Toscana régió elnöke ezt mondta: Mario Luzi halála nagy veszteség nem csak a kultúra, hanem a közélet számára is. Toscana személyében gyászolja a költőt, az örökös szenátort és az embert, aki szilárd polgári erényeivel és a demokrácia iránti érzékenységével mindig pozitív módon volt jelen a város közéletében. Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök szerint Mario Luzi az olasz kiválóság és zsenialitás megtestesítője volt.