A Szentatya új könyvének római bemutatója

Mint arról már beszámoltunk, kedden délután Rómában bemutatták II. János Pál pápa „Emlékezet és identitás” című legújabb könyvét, am elynek megjelenését az egész világon nagy érdeklődés előzte meg.

A könyvbemutatón Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa többek között elmondta, hogy több ízben is kapott levelet a Szentatya merénylőjétől, Ali Agcától. A török terrorista a harmadik fatimai titok iránt érdeklődött, mivel számára felfoghatatlan volt, hogy lövései miért nem értek célba. A bíboros ismételten leszögezte, hogy Agcát kifejezetten a merénylet technikai részletei érdekelték, soha sem etikai vonatkozásai. Hozzá írt leveleiben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a harmadik fatimai titokban kap választ arra a kérdésére, hogy miért nem sikerült a Pápa elleni merénylete. Rosario Priore, hosszú éveken át a Pápa elleni merénylet vizsgálóbírója szintén azt nyilatkozta, hogy a Szentatya visszaemlékezése a nyomozók segítségre szolgál. Könyvében a Pápa azt sejteti, hogy Agca nem magányos merénylőként lépett fel, hanem nemzetközi szervezet beépített tagjaként, előre meghatározott, pontos terv szerint hajtotta végre tettét. A bíró szerint azonban továbbra is sok sötét folt árnyékolja be az egész történetet, az alapos, széleskörű nyomozás ellenére, amelyet külföldön, főleg Bulgáriában végeztek. Agca vallomásai nyomán számos befolyásos bolgár ellen is vizsgálatot rendeltek el, végül azonban bizonyítékok hiányában mindnyájukat felmentették.

Navarro-Valls vatikáni szóvivő, a könyvbemutatón még utalt rá, hogy Lúcia nővér, az utolsó fatimai látnok halála alkalmából a török terrorista állítólag ismét levélben fordult a Vatikánhoz, azonban erről a Szentszék is csak az újságokból szerzett tudomást. Ebben a levélben azt sugallja, hogy a fatimai titok megjövendöli a közeli világvégét, illetve arra a kérdésre keres választ, hogy mikor jön el az Antikrisztus és ki ő .

Joseph Ratzinger b íboros, a Hittani Kongregáció prefektusa a Pápa könyvében szereplő további témákkal kapcsolatban kifejtette: A Szentatya jól tudja, mit jelent a szabadság. Elég , ha arra gondolunk, amit a nácizmusról és a kommunizmusról ír. Azokkal az állításokkal szemben, miszerint II. János Pál pápa egy szintre helyezi a Shoát és az abortuszt, a bíboros ezt nyilatkozta:

„A Pápa nem hasonlít össze eseményeket vagy rendszereket, nem helyezi egy szintre a Shoát és az abortuszt, inkább felhívja a figyelmünket a jelen kísértéseire, hogy ne essünk ismét a rossz csapdájába, mint ahogy ez a múltban történt. A liberális rendszerek sem mentesek a rossztól. A Pápától azonban teljesen idegen, hogy a múlt és a jelen egyes rendszereit azonosítsa egymással”.

A bíboros prefektus még hoz zátette: „A Pápa megvigasztal bennünket könyvében, hiszen arra mutat rá, hogy a rossz pusztán tagadás, időbeli korlátokkal rendelkezik, olyan élősködő, am ely nem működhet a jó jelenléte nélkül. Ereje tehát pusztán a tagadás ereje. A Pápa erről a témáról elmélkedve a két diktatúrát hozza fel példának, a nácizmust és a kommunizmust. Mindkettő negatív módon jelölte meg a XX. Századot”.

A Pápa megfontolásai között szerepel még többek között a kelet-európai társadalmakat fenyegető veszély, amely identitásuk fokozatos elvesztésére irányul.

„Ma Európa két része, nyugati és keleti térségei egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ez a jelenség, amely önmagában pozitív, nem mentes a veszélyektől” – írja a Szentatya. Ezek között első helyen áll identitásuk elhomályosodása. A marxista totalitarizmus elleni önvédelem időszakában Kelet-Európa lelki érlelődésen ment át, amelynek köszönhetően az emberi élet alapvető értékeit még nem becsülik le annyira, mint nyugaton. Keleten például még élénken él az a meggyőződése, hogy Isten az emberi méltóság és az emberi jogok legfőbb biztosítéka. A Pápa arra a következtetésre jut, hogy a kelet-európai országok kritika nélkül befogadják a nyugaton elterjedt negatív kulturális modelleket. Közép-Kelet-Európa számára ezek a tendenciák mintegy a „kulturális fejlődés” jelenségének tekinthetők, holott napjaink egyik legkomolyabb kihívásáról van szó. Spirituális szembesülésre van szükség, amelynek kimenetelétől függ a most alakulóban lévő Európa arculata – írja még II. János Pál pápa.