A bolsenai eucharisztikus csoda

Az Eucharisztia Éve alkalmából szeretnénk bemutatni hallgatóinknak az Oltáriszentséggel kapcsolatos jelentősebb csodákat. Arra törekszünk, hogy dokumentumokkal alátámasztott csodák történetéről számoljunk be. Sorozatunkban eddig négy itáliai csodát mutattunk be, elsőként a világ legrég ebbi, VIII. századi csodáját, amely Lancianóban történt, majd következett a torinói, a veroli és a casciai. Ezúttal is egy olasz városba hívjuk meg hallgatóinkat, a közép-itáliai Bolsena városába, amely minden bizonnyal a világ legismertebb eucharisztikus csodájának színhelye. A bolsenai csodát Raffaello is megörökítette a vatikáni Apostoli Palota stanzáiban, 1512-ben.

Az etruszk eredetű Bolsena az azonos nevű tó partján fekszik, Itália egyik műemlékekben és természeti szépségekben gazdag kereszteződési pontján, Lazio, Toscana és Umbria között, a Tirrén-tenger és a páp ai város, Viterbo közelében. A bolsenai csoda a XI. századi Szent Krisztina templomban történt. A templomot egy szent kislány emlékére emelték, aki 12 évesen, 305-ben szenvedett vértanúságot Diocletianus császár keresztényüldözése idején.

Feljegyzések szerint 1263-ban egy Rómába tartó cseh pap utazott át a városon. A prágai Péterként emlegetett papot, miközben szentmisét mutatott be, kétségek gyötörték afelől, hogy az ostya valóban Krisztus testévé változik-e? Az átváltoztatás pillanatában a prágai pap megdöbbenve vette észre, hogy az átváltoztatott és megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra, az oltárra, sőt még a márványpadló néhány köve is véres lett. A bolsenai hívek a bevérzett oltárkendőt körmenetben vitték IV. Orbán pápához, aki éppen a közeli Orvietoban tartózkodott. A Pápa , miután 1264. augusztus 11-én meggyőződött a történtek hitelességéről, szeptember 8-ai dátummal bullát adott ki, amellyel elrendelte Corpus Domini, Úrnapja ünnepét. A Pápa ugyanakkor megbízta Aquinói szent Tamást, hogy az ünnep számára saját liturgikus szövegeket szerkesszen. Így írta meg az Angyali Mester a nap csodálatos Lauda Sion k. szekvenciáját. Babits Mihály és Sík Sá ndor fordításában a fennkölt vers első szakasza így hangzik: „Dicsérd Sion Megváltódat, vezéredet, pátfogódat áldja hangos éneked. Nagy titokról szól az ének, élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk. ” IV. Orbán pápa halála miatt a Corpus Domini ünneplése csak később vált egyetemessé.

Az szent ostyából csöpögő vérrel áztatott három márványkövet ma a bolsenai Szent Krisztina templom un. „Csoda Kápolnájában” őrzik és kérésre megtekinthetők. A vércseppek ma is világosan láthatók. A bevérzett oltárkendő az orv ietói dómban található, amelynek építését IV. Orbán pápa rendelte el, de a munkálatok valójában csak 1290- ben kezdődtek meg . Canova szerint ez a templom Olaszország egyik legszebb egyházi építménye. Az ereklye ma a dóm „Korporálé Kápolnájában” tekinthető meg. A dóm egész belső terét Fra Angelico, Benozzo Gozzoli, Luca Signorelli és más nagy reneszánsz mesterek freskói díszítik. Az értékes kövekkel kirakott ereklyetartó ban őrzött , vérrel áztatott oltárkendőt évente kétszer, Húsvétvasárnap délután és Úrnapján teszik ki közszemlére az oltárra. Az eucharisztikus csoda tényleges helyén, Bolsenában nagy pompával tartják meg Úrnapját. A történelmi belváros utcáit friss virágokból készült művészi virágszőnyeggel borítják be és körmenetben viszik a három vércseppe l áztatott kő egyikét. A három kilométer hosszú virágszőnyeg készítésében a belváros apraja nagyja kiveszi a részét. A szent jeleneteket előbb papírra vagy közvetlenül az utca kövére rajzolják és erre helyezik rá a virágszirmokat. A virágművészek megállás nélkül három napig dolgoznak, az utolsó simítások az ünnep reggelére maradnak, amikor a gyorsan hervadó virágszirmok is a helyükre kerülnek.