A Szentatya beszéde a Rota Romanához a 2005-ös törvényszéki évad megkezdése alkalmából.

II. János Pál pápa szombat délelőtt a 2005-ös törvényszéki évad kezdete alkalmából szokás szerint kihallgatáson fogadta a Rota Romana munkatársait. Mint ismeretes a Rota a Szentszék rendes fellebbviteli bírósága. Különböző egyházi peres eljárásokban ítélkezik, de ügyeinek többségét a házasságok érvényességével, illetve érvénytelenségével kapcsolatos perek teszik ki. Az év eleji kihallgatások alkalmával a Pápa útmutatás okat ad a Rota bírái, és rajtuk keresztül a világ összes egyházi bírósága tagjai számára. Ezen alkalmakkor néhány különösen is fontos szempontra hívja fel a figyelmet.

A Szentatya beszédében a peres eljárások erkölcsi dimenziójáról szólt, külön kitérve az egyházi bíróságok azon kötelességére, hogy az Egyház tanításának megfelelően tartsák magukat a házasságra vonatkozó igazsághoz. Az objektív igazság keresésének erkölcsi kötelessége mellett szólt egy, a házassági perek tekintetében terjedőben lévő helytelen hozzáállásról, felhívt a továbbá a bírák figyelmét a kánonjog és a tanítóhivatali megnyilatkozások összefüggésének helyes értelmezésére.

Figyelmeztetőleg szólt arról a veszélyről, mely mindenfajta bírósági eljárásnál fennáll, így a kánoni perek sem kivételek alóla. Tudniillik, hogy egyéni és közösségi érdekek arra késztethetik a bíróságot, hogy különböző módokon elferdítsék az igazságot. A házasságok érvénytelenségét vizsgáló eljárások azonban kimondottan a felek lelkiismeretét érintik, ezért talán kisebb ennek a veszélye. Az elj árásnak az objektív igazság feltárása a célja, és a bírót az igazság szeretetének kell vezetnie. Néha ugyanis az igazságtól való félelem, hogy bizonyos személyeket kellemetlenül érinthet, oda vezethet, hogy a bíró nem törekszik teljes mértékben az igazság feltárására. Az igazságos bírónak azonban nem szabad hagynia befolyásoltatnia magát a körülményektől, vagy egyfajta hamis együttérzéstől.

Felmerült ugyanis egy veszélyes vélemény – folytatta a Pápa – mely szerint vélt pasztorális szempontoktól vezéreltetve semmissé kellene nyilvánítani a teljességgel tönkrement házasságokat. Ezt az eljárási és lényegi elemek látszatának fenntartása mellett kívánnák elérni úgy, hogy közben a semmisségi jogcímek és azok bizonyítása ellenkeznek a Tanítóhivatal és az egyházi tö rvények alapvető elveivel. Ez a magatartás – figyelmeztet a Pápa – jogilag és morálisan is súlyosan hibás, és nem jelent megoldást lelkipásztori szempontból sem a válságba jutott házasságok problémájára.

Az igazság keresésének fontos része a perek vizsgála ti szakasza. A Pápa emlékeztet arra, hogy bár a gyors jogszolgáltatás az igazság szolgálatához tartozik, annak nem szabad az igazság rovására mennie. Ezért nem szabad a vizsgálati szakaszt puszta formalitásként kezelni, mintegy már előre eldöntött tényként kezelve a per kimenetelét.

A másik fontos szempont, amire a Szentatya felhívja a figyelmet idei beszédében, hogy a bírónak a helyesen értelmezett kánoni törvényekhez kell tartania magát, így nem tévesztheti szem elől a kánonjog és az Egyház tanítása közötti kapcsolatot. Egyesek tévesen azt gondolják ugyanis, hogy külön lehet választani a kánoni törvényeket a tanítóhivatali megnyilatkozásoktól. És míg az előbbiek volnának a kötelezőek, az utóbbiak pusztán egyfajta iránymutatásként szolgálnának. Ez a pozitivista felfogás megkísértheti a jogászokat, de ellentétben áll a jogról vallott klasszikus és keresztény felfogással. Az egyházi tanítóhivatali megnyilatkozások jogi erővel bírnak a jogot érintő területeken anélkül is, hogy azokat jogszabályokba ültetnék át. A jogértelmezésnél ugyanakkor az egyházi tanítás teljességét kell figyelembe venni, azt a hagyomány szerves kontextusába helyezve. Csak így lehet elkerülni az egyes joghelyek szelektív és elferdített olvasatát.

Azonban a Pápa szavai nem csak a bírókhoz sz ólnak. Ők ugyanis az egyházi bíróságokon mindig a püspök nevében ítélkeznek, aki isteni jogból kifolyólag bírája a rá bízott közösségnek. A püspököknek nem szabad azt gondolniuk, hogy bíróságaik működése pusztán „technikai” kérdés. Személyes felelősségük, hogy alkalmas bírókról gondoskodjanak az egyházi bíróságok számára és megbizonyosodjanak arról, hogy az ítéletek összhangban állnak a helyes egyházi tanítással.

A Pápa végezetül köszönetét fejezte ki a Rota Romana ügyhallgató prelátusainak, munkatársainak, az ügyvédeknek, és mindenkinek, akik az Apostoli Törvényszéken szolgálják az igazságot. Mindig számíthatnak a Szentatya és jóakaratú emberek sokaságának imáira. Isten megfizeti mindennapos erőfeszítéseiket, nemcsak az eljövendő életben, hanem már itt a fö ldön is, lelkiismeretük békéjével és örömével, valamint mindazok nagyrabecsülésével, akik szeretik az igazságot. A Szentatya azt kívánta, hogy az igazság és a jog egyre inkább ragyogjon föl az Egyházban és a Rota Romana tagjainak életében, akikre külön áldását adta.