Megkezdődött a keresztények egységéért végzett imahét

„Krisztus az egyház egyetlen alapja”. Ez a címe az idei egységhétnek, amely január 18-tól 25-ig tart. Az imahét hagyománya 1908-ra nyúlik vissza, amikortól kezdve a katolikus, ortodox és protestáns közösségek együttesen imádkoznak szerte a világon, ökumenikus szertartásokon vesznek részt, amelyek lehetővé teszik a különböző felekezetű keresztényeknek a többi felekezet lelkiségének közeli megismerését. „Habozás nélkül haladni tovább az egység felé vezető úton” – szólított föl nyomatékosan II. János Pál Pápa a 2004-es év lezárásakor, amely bővelkedett az ökumené szempontjából fontos mozzanatokban: mint például I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka kétszeri látogatása a Pápánál, vagy a kazani Szűzanya ikonjának átadása a moszkvai ortodox pátriárkátus küldöttségének. De ide sorolható még a finn ökumenikus küldöttség három nappal ezelőtti vatikáni látogatása is, amelynek során II. János Pál Pápa a katolikus egyház és az evangélikus világszövetség közti párbeszéd javulásáról szólt. A 2005-ös egységhét mottója Pál apostol szavait idézi, amelyet Eleuterio Fortino, apostoli protonotárius, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának titkárhelyettese a Vatikáni Rádiónak így kommentált: Az alapszöveg az első korintusi levél harmadik fejezetéből való, az első és negyedik vers, amelyben a korintusi pártoskodást mutatja be az apostol. Egyesek azt mondják, Pállal tartanak, mások Apollóval, vagy Kéfással. Mire Pál így válaszol: De hát ki váltott meg benneteket: Pál, Kéfás vagy Apolló? Hát nem Jézus Krisztus váltott meg? Nem Őbenne lettünk megkereszt elve? „A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki sem rakhat.”

Szent Pál ma is kihívást állít elénk, hogy megtanuljunk „oktalanok” lenni, akik elutasítják az „emberek bölcsességét”, hogy befogadhassák „Isten bölcsességét”, fogalmazzák meg az egységhétről szóló dokumentum aláírói. Azonban az egység keresése mellett még számos nehézség is fennáll: a keresztség kölcsönös elismerése, a communicatio in sacris , vagyis a szent dolgok terén elkövetett visszaélések, a vegyesházasságok kérdése, az azon osneműek élettársi viszonyának elismerése, homoszexuális személyek püspöki hivatalba történő beiktatása és még számos egyéb probléma. Mindezek kapcsán még erőteljesebb II. János Pál pápa felhívása az imádságra, a párbeszéd gesztusaira, hogy Istentől kiesdj ük Krisztus tanítványai egységének ajándékát.