A kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás a Vatikáni Rádió idegen nyelvű műsoraiban

A Vatikáni Rádió angol nyelvű hírműsora a közelmúltban többször tájékoztatott a december 5-i magyarországi népszavazásról; megszóltatva többek között Kiss-Rigó László, esztergom-budapesti segédpüspököt. E mellett a VR olasz nyelvű, Európa Falak Nélkül -című műsora december 6-i adását a kettős állampolgárság kérdésének szentelte. A soknemzetiségű szerkesztőség mikrofonja előtt elmondhatták véleményüket Róm ában tanuló román görög-katolikus egyetemisták, Dragan Mraovics, szerb író, az olaszországi szlovén nagykövet , akik egybehangzóan azt állítják: a kettős állampolgársághoz joga van a határon túli magyar kisebbségnek, sőt, a legtöbb szomszédos országban (Rom ánia, Szlovákia, Szlovénia) ez bevett gyakorlat, sajnálatos tehát az a tény, hogy a referendum kudarcot vallott. Az Európai Unió római képviselete arról tájékoztatott, hogy az EU ide vonatkozó szabályozása az egyes tagállamok szabad döntésére bízza, hogy k iknek adja meg a kettős állampolgárságot. A római külképviseleten szavazó magyar állampolgárként Harsányi Pál Ottó ferences minorita atya, a Római Antonianum Pápai Egyetem morálteológia-oktatója kommentálta a népszavazás eredményét. Mint mondta, megdöbbené ssel vette tudomásul, hogy a lakosság jelentős része távol maradt a szavazástól. Ennek az az oka Harsányi atya szerint, hogy az erőteljes ellenkampány során rémképeket festettek a lakosság elé, azt állítva, hogy a határon túli magyarok tömegesen el fogják árasztani Magyarországot és anyagilag meg fogják károsítani az anyaországban élőket. Ennek cáfolatára hozta Szlovákia példáját: 2004. május elseje óta az EU tagjaként ők is „lerohanhatták volna” Magyarországot, ám ez a tömeges áttelepülés elmaradt. A határon belül és kívül élő magyarok közti szakadás „összefoltozásában” az egyházaknak komoly feladatot kell vállalniuk: erősíteni és elevenen tartani szívünkben azt a szolidaritás- és testvériség-érzést, amelyet a – gyakran – igen nehéz körülmények között élő honfitársaink iránt táplálunk. Az egyházak küldetése továbbá, hogy teológiai és spirituális értelemben is aláhúzzák: a magyar kisebbségek nem súlyként nehezednek az anyaországra, hanem fontos erőforrást jelentenek számára. Kelemenné Farkas Márta, a Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem idegen nyelvi tanszékének vezetője úgy véli: lelki katasztrófa következett be a népszavazás kudarca miatt: nem használtuk ki ezt a történelmi lehetőséget arra, hogy kimutassuk összetartozásunkat az önhibájukon kívül elszakadt magyarokkal. Farkas Márta a kormány megfélemlítő hatású hamis statisztikai kimutatásait teszi felelőssé a sikertelenségért, valamint az elmúlt rendszerben kialakult bizalmatlanságot, amelyet a magyar lakosság érez a politikusok iránt: nem akarták meghallani azoknak a hangját sem, akik valódi tájékoztatást akartak adni a helyzetről, esetlegesen arról, hogy a környező országokban problémamentesen működik a kettős állampolgárság intézménye. Kajtár Edvárd atya, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára, a Pécsi Püspöki szeminárium spirituális vezetője összefoglalta az olasz hallgatóknak a Magyar Katolikus Püspöki Kar álláspontját a népszavazásról. Beszámolt továbbá a médiában kirobbant cenzúra-botrányról. A műsorból természetesen nem hiányoztak a határon túli magyar vélemények sem: elsőként Puskás Attila, a romániai örmények általános helynöke szólalt meg. Puskás atya leszögezte: nem beszélhetünk negatív eredményről – amennyiben azt nézzük, hogy a választók többségben igennel szavaztak. Ugyanakkor azok, akik nem mentek el szavazni egyértelműen eldöntötték a népszavazás kimenetelét. „Ők – mondta Puskás atya – az erdélyi magyarok számára a magyar nemzet árulói. A kommunizmus bukása óta amikor csak tehettük elénekeltük a magyar himnuszt. Most többen úgy nyilatkoztak, hogy nem akarják többé elénekelni, mert nem létezik már a valamikori magyar nemzet. Erdélyben és Kárpátalján teljes a csalódottság. A román kormány szemében külföldiek vagyunk, a magyar kormány demagóg kampányával elhitette a lakossággal, hogy mi veszélyt jelentünk a magyarországiak zsebére. Ez nem igaz, gazdasági szakemberek is bebizonyították ennek e llenkezőjét.” A jövőt illetően Puskás atya reményét fejezte ki, hogy a magyar parlament megtartja ígéretét és dolgozni fog a kettős állampolgárságról szóló törvényen. Az erdélyi magyarok egyedüli lehetőségének a teljes területi, kulturális és gazdasági aut onómiát nevezte meg. Csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben bízunk – tette hozzá Puskás Attila atya – hiszen bejutottak a román parlamentbe. A vajdasági magyarok véleményét Harmath Károly, ferences atya osztotta meg az olasz hallgatókkal: keserűségg el vették tudomásul azt, hogy a magyar nép közönnyel fordult a kérdés felé. A szerbiai magyaroknak jelenleg is vízumra van szükségük ahhoz, hogy Magyarországra látogassanak. A helyzet csak rosszabb lesz a schengeni határok módosításával; kizárnak bennünket, mint a leprásokat – fogalmazott Harmath atya. A 28 perces adás végén megszólalt Veres András püspök, a MKPK titkára, aki december 6-án Gyergyószentmiklóson mutatott be ünnepi szentmisét. A háttérben hallatszó harangszó is fájdalmasan kondult, hiszen – mi nt Veres püspök úr mondta – az ottani magyarok szomorúságot éreztek szívükben, amiért az anyaországban élő testvéreik nem éltek a lehetőséggel, hogy kifejezzék szeretetüket irántuk, hogy visszaszerezzék azt, amit 1920-ban Versailles-ban elvesztettünk. A keresztény remény szavaival szóló püspök végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy a szentmise megadja azt a lelki megerősítést, azt az örömöt, hogy ugyanannak az Istennek a gyermekei vagyunk, és minden szomorúság és rossz élmény ellenére el kell vinnünk szívü nkben ezt az örömöt családunkba, a társadalomba, ahol élünk.