Általános pápai kihallgatás október 27-én

Szerdán délelőtt borús, kissé esős, de enyhe időben tartotta meg a Pápa az általános kihallgatást a Szent Péter téren. A világ minden részéből mintegy 20 ezer zarándok fogadta nagy szeretetettel és ujjongással a féltizenegykor nyitott fehér autóján megjelenő Szentatyát.

Az általános kihallgatás során II.János Pál pápa – folytatva katekézisét a vesperás liturgiájáról, ismét a 48. zsoltárhoz fűzte gondolatait, amely a mulandó gazdagságról szól. A múlt szerdai kihallgatás alkalmával a Szentatya a zsoltár első részét elemezte, most pedig a 14-től a 21-ig versig tartó szakasz jelentését értelmezte. Az ima elítéli a gazdagság bálványozásának hamis ábrándját. Ez az emberiség állandó kísértése: ha ragaszkodunka pénzhez, amelynek legyőzhetetlen erőt tulajdonítunk, még a halált is megvásárolhatjuk.

A valóságban azonban a halál minden illúziót lerombolva tör be életünkbe, elsöpör minden akadályt, megalázza önmagunkba vetett bizalmunkat, gazdagokat és szegényeket, uralkodókat és alattvalókat, ostobákat és bölcseket egyaránt elragad. A zsoltáros a halált egy pásztorhoz hasonlítja, aki kemény kézzel legelteti juhait, a múlandó élőlényeket. A 48. zsoltár tehát arra késztet bennünket, hogy komolyan elgondolkodjunk a halálról, amely az emberi lét kikerülhetetlenvégső célpontja. Gyakran mindent megteszünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt a valóságot, eltávolítjuk magunktól a halál gondolatát. Ez a fáradozásunk azonban hasztalan és nem célravezető.A halálról való elmélkedés jótékony hatása, hogy annyi másodlagos valóságot háttérbe szorít, amelynek egyébként abszolút értéket tulajdonítottunk, mint például a gazdagság, a siker, a hatalom.

A zsoltár ezen a ponton döntő fordulathoz érkezik. A pénz nemválthat meg bennünket a haláltól, de van valaki, aki megszabadíthat bennünket az elmúlás sötét és drámai távlatától. „De az én lelkem Isten kimenti az alvilág karmaiból, és magához vesz.” Az igaz számára így megnyílik a remény és a halhatatlanság látóhatára. Az igaz, a szegény és a megalázott, amikor az élet utolsó állomásához érkezik, javak és minden nélkül, semmit sem tud felajánlani váltságdíjként, hogy feltartóztassa a halált és megmeneküljön jeges öleléséből. Ekkor következik be azonban a nem várt fordulat: Isten maga váltja ki a halál karmaiból hívét, mivel Ő az egyedüli, aki legyőzheti a minden emberi lénnyel szemben könyörtelen halált.

Ezért a zsoltáros arra szólít fel bennünket, hogy ne féljünk és ne irigyeljük az egyre erőszakosabb gazdagokat, akiket életük végén mindentől megfosztanak, nem vihetik magukkal kincseiket, sem az aranyat, sem az ezüstöt, sem a hírnevet, sem a sikert. A hívőt azonban nem hagyja el az Úr, hanem megmutatja számára az örömmelteli élet ösvényét.

A 48. zsoltárról szóló elmélkedésünk végén idézhetjük Jézus szavait – mondta a Pápa: „Ne gyűjtsetek kincset a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek kincset a mennyben, ahol se moly, se rozsdanem emészt, tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Ahol a kincsed, ott a szíved is.”

Krisztus szavai nyomán Szent Ambrus, a zsoltárról szóló kommentárjában ismételten leszögezi a gazdagság múlandó értékét: olyan dolgokról van szó, amelyek amilyen gyorsan birtokunkban jutnak, olyan gyorsan el is veszítjük őket. Krisztus eljövetele előtt az emberek romlásban éltek. Ádám bűnbe esése mindenüktől megfosztotta, kiüresítette őket. Most eltelnek Krisztus kegyelmével. Krisztus, előzőleg önmagát üresítette ki, hogy minket eláraszthasson kegyelmével. Szent Jánossal együtt mondhatjuk: „Mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva”.

Ezután az egyes zarándokcsoportokat a Pápa anyanyelvükön szólította meg, így pl. szlovénül köszöntött maribori fiatalokat, horvátul Németországban élő horvátokat és magyarul az Erdélyből, Tusnádfürdőről jött híveket. „Isten hozott Benneteket. Szívesen adom apostoli áldásomat” – a Szentatya ezekkel a szavakkal fordult a gyulafehérvári főegyházmegye zarándokaihoz. Honfitársait a nemrég kezdődött Eukarisztikus Évre emlékeztette a Pápa, és névszerint köszöntötte Franciszek Macharski bíborost, utódát a Krakkói székben, valamint Jan Tyrawa püspököt. Angol nyelven szólt az angol, ír, dán, görög és az amerikai Egyesült Államokból jött zarándokokhoz. A kihallgatás zárószakaszában a Pápa elé járulhattak a világbajnok angol rugby csapat tagjai, is és emlékfotó készült a találkozásról. A szerda délelőtti általános kihallgatáson részt vett az olasz kormány két minisztere, Gianni Alemanno földművelésügyi- és Girolamo Sirchia egészségügyi miniszter is, akiket a kihallgatás végén üdvözölt a Szentatya. A Pápa végül ismét felhívásban foglalkozott Irak drámai helyzetével. „Minden nap imáimba foglalom a kedves iraki népet, amely az ország intézményeinek újjáépítésén fáradozik” – mondta a Szentatya, arra kérve az iraki keresztényeket, hogy tegyenek meg mindent a megbékélés érdekében. A Pápa továbbá őszinte részvétét fejezte ki azoknak, akik szeretteiket gyászolják, együttérzéséről biztosította a túszok hozzátartozóit és azt a számtalan ártatlan embert, akik megtapasztalják a barbár terrorizmus csapását.