Az olasz köztársasági elnök, Carlo Azeglio Ciampi örökös szenátorrá nevezte ki Mario Luzit, az egyiklegnagyobb olasz kortárs költőt. Luzi, aki több alkalommal esélyese volt az irodalmi Nobel-díjnak, most elnyerte az örökös szenátori kinevezést, amiért „irodalmi és művészeti téren magasrendűen mutatta be a Hazát”, az olasz alkotmány 59. pontja által megfogalmazott eszmény szerint. Az olasz felsőháznak, szenátusnak eddig 5 örökös tagja volt: a két előző köztársasági elnök, akiknek ez cím kijár, Giulio Andreotti és Emilio Colombo, politikusok, valamint Rita Levi Montalcini Nobel-díjas tudósasszony. Mario Luzi épp most töltötte be 90. életévét. Firenze mellett, Castello nevű toszkán faluban született. A firenzei és urbinói egyetemfrancia-irodalom szakos tanára volt. Költői munkássága mellett fordításokat, tanulmányokat, irodalmi kritikákat írt. Mario Luzi–főként munkásságának utolsó szakaszában– a sokarcú mai valóságot összetett, széttöredezett, olykor rejtjeles nyelvezettel közelítette meg. Hitvalló kereszténységét a költő maga úgy határozta meg, hogy hite „kiterjed magára a levegőre, a hangokra és a csöndre, amelyben a szavak megfogannak.” „Isten számomra sohasem választási lehetőség. Nem vagyok ugyan egyházi ember, de mindabban amit gondolok és írok, benne foglaltatik a kereszténység” – mondta még Mario Luzi személyes hitével kapcsolatban.
1999-ben II. János Pál pápaőt kérte fel a nagypénteki keresztúti ájtatosság elmélkedéseinek megírására. Ezeket az elmélkedéseket felvette a „La Passione” c. később kiadott kötetébe.
All the contents on this site are copyrighted ©. |