BoldogKároly király szobor avatása Gyöngyösön

Hallgassák meg Kovács Gergely tudósítását.

Október 24-én, vasárnap, Gyöngyösön nagy ünnepre gyűltek össze a főplébánia hívei, és a környékről érkezett zarándokok: az egri főegyházmegye Szent István-i megalapításának millenniumi éve keretében szentmisére és új templomi szobor megáldásra várták Seregély István érsek atyát, aki szentbeszédében az új magyar boldogot, IV. Károly apostoli királyt méltatta.-

Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyképűség volna a tizenöt éves múltra visszatekintő köztársaságnak vagy néhány évtizedes elődalakulatainak a történelmi érdemeit felnagyítva leértékelni a kilencszáz éves magyar királyság ma is eleven örökségét: keresztény, magyar hagyományainkat. Mint ahogy az is hiba volna, ha nem törekednénk megismerni és megbecsülni azokat, köztük IV. Károly királyt, akik életükkel ma iskövethető krisztusi példát adtak a magyar népnek. A magyar királyról szólva az érsek atya kiemelte, hogy nem véletlen a közelmúltban megvalósult boldoggáavatás, amivel egyházunk elismerte Károly hősies fokon gyakorolt hűségét Krisztushoz és egyházához, népeihez és a magyar hazához, valamint saját hitveséhez és családjához is. Gyakorolta mindezt az életét környékező számos viszontagság ellenére, és ez az, amiben Boldog Károly személyes sorsa hasonlatos lehet a mi XX. századi és jelenkori sorsunkhoz és egyszersmind példát adhat Magyarország és Gyöngyös városa számára.

Gyöngyös történelmi városmagját 1917. május 21-énpusztító tűzvész tette romhalmazzá, több ember meghalt és családok sora került az utcára. Boldog Károly király, amint értesült a történtekről, a frontról hazaengedte a gyöngyösi férfiakat, ő maga pedighitvesével együtt május 23-án tizenkilenc órás utazással sietett a bajbajutottak vigasztalására. Látogatása máig kitörölhetetlen emléke a gyöngyösi családoknak, apáról fiúra száll a történet a Szent Bertalan templom üszkös kapujában álló, könnyek között imádkozó királyi párról. Ezt a jelenetet ábrázolja az újjáépített templom egyik mennyezeti freskója is. A királybőkezűadakozásának és együttérzésének példáját országos gyűjtés követte, és nem sokkal később törvény született a város helyreállításának szükségességéről és állami támogatásáról. Ez volt az a törvény, amit utoljára írt alá a trónjától utóbb megfosztott magyar király.

Jelképesen ezt az összegöngyölt törvényt tartja a kezében Boldog Károly király most vasárnap megáldott szobra,ami a lehetővé vált templomi tisztelet első impozáns magyarországi megnyilvánulása a zalaegerszegi ferences templomban áthelyezett oltárkép után. Károly fából faragott, magyar egyenruhás alakja mellett a karcsú asztalra helyezett Szent Korona aranyozott mása a szent királyok nemzetségének és az utolsó uralkodó történelmi kálváriájának a megidézése.Az egyszerűségében is szép alkotás méltó párja lett a templom másik oldalán álló Szent István szobornak. Gyöngyös város hálája jut kifejezésre ebbenaz új szoborban azért a boldoggá avatott királyért, aki a talapzat Mindszenty József hercegprímástól vett idézetének tanúsága és az itt élőkkitörölhetetlen emléke szerint „Életét és szenvedéseit népéért ajánlotta fel.” Megható volt a népes részvétel, szépek voltak az egyetemes könyörgés fohászai:

A Boldogságos Szűzanya, népünk Nagyasszonya, az összes magyar szentek, köztük Boldog Károly közbenjárására hallgasd meg kéréseinket és irgalmas jóságoddal teljesítsd reményeinket!

Boldog Károly közbenjárására álld meg a hitvestársakat és őrizd meg a családok egységét!

Boldog Károly király életpéldája ragyogjon előttünk, és közbenjárása támogassa kéréseinket!

A háborúktól és gyűlölködésektől megtépázott emberiségnek Boldog Károly közbenjárására adj békességet!

Megholt szeretteinknek add meg az örök élet boldogságát szentjeid társaságában! Amen.