A német püspökök állásfoglalása Törökország EU-csatlakozásáról

Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke dokumentumot írt alá, amelyben felhívást intéz az Európai Unióhoz.A dokumentumot a német főpásztorok őszi plenáris ülése után tették közzé, amelyet szeptember 20. és 23.között Fuldában tartottak. A püspökök hangsúlyozzák a politikai, jogi, gazdasági és szociális közös nevezők jelentőségét, amelyek lehetővé tették az Európai Unió fejlődését. Törökország EU tagságának lehetősége, amelyfelé az útaz 1963-as társulási szerződéssel nyílt meg, semmiképp sem jelent magától értetődő jogot a belépésre. A német püspökkari konferencia utal a koppenhágai kritériumokra, amelyeket minden jelölt országnak teljesítenie kell az EU-csatlakozáskor. Ezek közé tartozik az emberi jogok maradéktalan biztosítása, az egyéni és közösségi vallásgyakorlás teljes szabadsága, amely az emberi méltóságon alapul.

1993-ban az Európa Tanács elismerte a közép-kelet-európai országok jogát, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz, amennyiben eleget tesznek a pontosan körülhatárolt politikai, gazdasági és közösségi feltételeknek. Ezek közé tartozik a demokrácia, a jogok elsőbbsége, a kisebbségek tiszteletben tartása, a piacgazdaság, az Unió pénzügyi rendszere.

El kell érni, hogy azokat ajogokat, amelyeket a török muzulmánok élveznek Németországban, legalább is fokozatosan, biztosítsák a Törökországban élő keresztényeknek – hangoztatják a német főpásztorok. 2003.novemberében az unió illetékes felelőse dokumentumban ismertette a törökországi pozitív változásokat, ugyanakkor megállapította, hogy továbbra is súlyosan megsértik az emberi jogokat. A vallásszabadság terén különösen szigorú korlátozásokkal sújtják a papokat és szerzeteseket, akiket nem tekintenek jogi személynek, és akik nem részesülhetnek vallási képzésben. A szerzetesi közösségek sem rendelkeznek tulajdonjoggal.

Az emberi jogok helyzetét felmérő amerikai jelentés februárban közzétett dokumentuma szerint tovább tart Törökországban a vallási kisebbségek üldöztetése, hátrányos megkülönböztetése, valamint a szólásszabadság korlátozása.

A német püspökkari konferenciameggyőződése, hogy az Európai Unió a jövőben is alapvető emberi jognak tekinti a vallásszabadságot, és azt az európai típusú demokratikus jogállam alapvető jellemzőjeként tartja tiszteletben.

Törökország csaknem 66 milliós lakosságának 98%-a muzulmán. A keresztények mindössze 0,6%-ot képviselnek. Az ortodoxok a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkátushoz tartoznak, jelen vannak még az örmény, a latin, a szír, a görög és a maronita szertartású katolikusok.