Kazimierz Swiatek bíboros szavai a kommunista rezsim üldözötteinek hitéről

Nagy megindultsággal köszöntötték a VI. Pál Intézet Nemzetközi Értekezletének résztvevői Kazimierz Swiatek bíborost, a Fidei Testis – a Hit Tanúja elismerés átadása alkalmából. Amint már arról beszámoltunk a kitüntetést Swiatek bíboros II. János Pál pápa kezéből vette át, hétfőn délelőtt Castel Gandolfóban.

A díj odaítélése a VI. Pál Intézet bresciai központjában történt, ahol a nemzetközi értekezlet résztvevői a „Dignitatis Humanae” zsinati nyilatkozatról és a vallásszabadságról tartottak eszmecserét. Giuseppe Camadini, az Intézet elnöke emlékeztetett arra, hogy az elismeréssel egy olyan kiváló tanút tiszteltek meg, aki mindent kockára tett az emberi személy méltóságának védelméért és saját hitének kinyilvánításáért.

Kazimierz Swiatek az észtországi Walgaban született 1914-ben. 1939-ben szentelték pappá, ám a belorusz Pruzanyban végzett lelkipásztori munkájától rövidesen eltiltották a szovjet megszállók. Többször letartóztatták, míg 1945-ben szibériai munkatáborba hurcolták, ahol mérhetetlen szenvedés és nélkülözés között élt. 1954-ben térhetett vissza belorusz földre, ahol 1991-ben történt Minsk-Mohilev-i érseki kinevezéséig plébániai szolgálatot végzett. 1994-ben bíborossá kreálták.

Swiantek bíboros a bresciai VI. Pál intézetben mondott beszédében a személyének szóló kitüntetést annak a számtalan sok hívő embernek ajánlotta, akiket a szörnyű üldöztetés között is megőrizték hitüket. „Különös elismerés illeti azokat az idős nőket, akik akár életük kockáztatása árán is, tovább adták a hitet a jövendő nemzedéknek. A sok hős mellett, akik feláldozták életüket és akiknek emléke fennmarad – ezeknek a névtelen nőknek köszönhető, hogy a hit nem tűnt el azon a földön, ahol a kommunizmus uralkodott – mondta a Swiatek bíboros. Felidézte azt az időszakot is, amikor a munkatáborból szabadulva visszatért Minskbe és a szovjet rezsim örökös zaklatása között újrakezdte lelkipásztori szolgálatát. A mindennapi élet örökös küzdelem volt számára, amikor a szabad világ a béke és a biztonság keresése közben, úgy tűnt, teljesen megfeledkezett róluk. És akkor is, amikor a világ már ujjongott, mert kiengesztelődött a kommunistákkal, a hívő embereket továbbra is üldözték. Még ma is sokan vannak azok, akik nem akarnak hallani a kommunisták által elkövetett bűntényekről, mert egyfajta romantikus kalandnak gondolják azt, ami nem tett kárt.

Beszéde végén Swiatek bíboros felidézett egy rövid beszélgetést egy KGB tiszttel, aki szabadon bocsátásakor az üldözését dokumentáló papírhalmazra nézve, csodálkozva tette fel a kérdést: „Hogyan bírta ki mindezt?” „Az életemet az Istenbe vetett hitnek köszönhetem.” De hát Isten létezik? – kérdezett vissza a tiszt és sokáig néma maradt. „Szabadulásomkor ezt mondtam: Istenem mily hatalmas és mily jóságos vagy. Ezt az üzenetet hagyom most rátok is, ne feledjétek el soha” – mondta végül Kazimierz Swiatek bíboros a „Fidei Testis” kitüntetés alkalmából.