A külföldi magyar Katolikus Akció

A Vatikáni Rádió magyar adásában 2004. szeptember 3-án Gianone András ismertette a Katolikus Akció működését Magyarországon. Az adásban említés történt arra, hogy Mihalovics Zsigmond, a Katolikus Akció főtitkára, Mindszenty József bíboros hercegprímás jóváhagyásával, külföldre távozott, mert a Katolikus Akció felszámolása kapcsán börtönbüntetés fenyegette.

Mihalovics Zsigmond Rómába érkezett, valószínűleg 1948. tavaszán. Ezt követőenmegalapította a Külföldi Magyar Katolikus Akciót. Ennek alapszabályát Rómában az 1951. május 17-én tartott ülésén fogadták el a tagok. Egy korabeli feljegyzés szerint 28 alapító tag volt, mind római lakos, közöttük: Báró Apor Gábor, volt szentszéki magyarnagykövet, a Katolikus Akció elnöke, Pallavicini Hubert őrgróf és felesége, Esterházy András gróf és felesége, Kállay Miklós, volt miniszterelnök és fia: Kállay Kristóf, Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár levéltárosa. Hamarosan Zágon József prelátus lett és maradt hosszabb ideig az elnök.

Mihalovics Zsigmond aláírásával már 1949. április 20-ai keltezéssel az írás szerzőjének birtokában van egy kérvény másolata, amelyben a Katolikus Akció számára folyószámlát nyittat az Istituto per le Opere di Religione-nál, azaz a Vatikáni Banknál.

A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején népes számú római magyar kolónia aktív életet élt, mely a tagok természetes halála ill. más világrészbe, elsősorban Amerikába történő tovább emigrálása miatt szolídabb méreteket öltött.

Kezdettől erőssége volt a Katolikus Szemle kiadása, amely előbb évente kétszer, majd évente négyszer jelent meg, magyar nyelven. Főszerkesztője egy idő után Békés Gellért bencés lett és maradt. Hosszú évtizedeken át sikerrel és viszonylag nagy példányszámban sikerült megjelentetni és terjeszteni a külföldi magyar katolikusok között. 1990 után évente csak kétszer, könyv formátumban jelent meg, 1995-ig. Ez időtájt a példányszám 1500 volt. A könyveket Pannonhalmán szedték és terjesztették, az akkor alakuló Bencés Kiadóban.

A Külföldi Magyar Katolikus Akció székhelye a Via Conciliazione 44. sz. alatt volt. A Propaganda Fide palotájában Frank Miklós atya szerzett olcsó bérleményként egy viszonylag nagyobb lakást, amelyben több évtizeden át lakott egy olasz család, mint a ház őrzője, és volt két nagyobb iroda, az egyiket a nyolcvanas években Salamon László kapucinus atya vezette, a másik a Katolikus Szemle szerkesztőségi és kiadói irodája volt, Békés Gellért bencés vezetésével. A lakást a Propaganda Fide 1988-ban visszaigényelte, a zarándokiroda megszűnt, a szerkesztőség még néhány évig, Zakar Polikárp cisztercita generális jóvoltából a cisztercita generalicián, az Aventinuson volt, a S. Anselmo közelében, ahol a főszerkesztő is lakott.

Békés Gellért1994 táján Somorjai Ádám atyára bízta mint másod aláíróra az említett Vatikáni Banki folyószámla kezelését. 1999-ben bekövetkezett halála után ezt is meg kellett szüntetnünk, amelyet a római magyar papok megkérdezését követően, Miklósházy Attila püspök atya hivatalos kérvényére, a Vatikáni Bank meg is szüntetett.

Somorjai Ádám birtokában van még – B.Gellért atya hagyatékának részeként - a Katolikus Akció körbélyegzője és 1987-ből a hivatalos dokumentáció az olasz nyelvű ún. ¨responsabile legale¨ váltásával kapcsolatosan. Az olasz törvények szerint ugyanis folyóiratot csak olasz állampolgársággal rendelkező újságíró alapíthat, ezt ismeri el a törvény felelős kiadónak.1987-ig Luigi Leoncini töltötte be ezt a tisztet. Amikor magas kora miatt eme felelősségéről lemondott, utódja Andrea Da Milano úr, az olasz rádió, a RAI főszerkesztője lett.

Ez időtájt a Külföldi Magyar Katolikus Akció elnöke Békés Gellért, tagjai: Tóth Gyula prelátus, Kovács Tibor Angelus kapucinus, Mihályi Géza, Pighini-Szabó Zsuzsanna ésSalamon László kapucinus. Ezen a dokumentáción található említés szerint a Katolikus Akciót Olaszországban 1949-ben jegyezték be.

Zárszóként megjegyezzük, hogy Magyarországon van Magyar Szemle, Protestáns Szemle, és volt 1887-től 1944-ig Katholikus Szemle. Ez utóbbinak jogutódja 1949-1995 között folyamatosan megjelent. 1995 óta nincs Katolikus Szemlénk, katolikus közéletünk nagy kárára.

Somorjai Ádám OSB