Tanulmányi napok Jeruzsálemről az észak-olaszországi Camaldoli kolostorában

Az Il Regno, katolikus folyóirat szervezésében szeptember 10 és 12 között tanulmányi napokat rendeztek Camaldoli remeteségben Jeruzsálemről. Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának nyugalmazott prefektusa bevezető előadásában megállapította, hogy Jeruzsálem jelkép, mivel a világ egyetlen városa, amelyben egyidejűleg jelen van három vallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám. Utalt rá, hogy a találkozóra a gyász és a fájdalom időszakában került sor, mivel Jeruzsálem földjét vér áztatja, az egész világon a gyűlölet új hulláma söpör végig. A terrorizmus, amely perverz módon a vallás nevében akarja igazolni önmagát, egyre inkább befolyásolja mindennapi életünket. Az emberi életeket megalázó terrorral szemben a félelem új szabályokat diktál, és a szükségállapot értékké válik.

Nyilvánvalóvá vált – mondta Silvestrini bíboros – hogy a terrorizmusra a háború válasza önmagában nem elég. Mindenekelőtt a politikai felelősséget kell helyre állítani. Jeruzsálem esetében ez jelkép erejű: vallási, kulturális és politikai feladat a béke elsőbbségét hirdetni azon a földön, ahol a gyűlölet tűzvésze pusztít. A katolikus egyház már lemondott arról, hogy közvetlenül politikai megoldást javasoljon Jeruzsálem szuverenitását illetően. A Szentszék álláspontja az, hogy Jeruzsálem szuverenitásának meghatározásához szükség van a két fél, a palesztin arabok és az izraeli zsidók közötti közös megegyezésre.

A Szentszék ugyanakkor a három vallás tökéletes és egyenrangú szabadságának témájával foglalkozik. Meggyőződése, hogy mindegyik pozitív módon hozzá tud járulni az egész Közel-Kelet békéjéhez, kezdve éppen Jeruzsálemmel.

A katolikusok feladata, hogy a szentév lelkiségének megfelelően haladjanak az ökumenizmus, a vallásközi párbeszéd útján. Elérkezett az ideje, hogy ez a párbeszéd ne csak külföldön folytatódjon, hanem a jeruzsálemi városfalak között is találkozzanak egymással a három egyistenhívő vallás képviselői, tegyenek egyértelmű tanúságot mindenki előtt, beleértve azokat, akik a gyűlölethez, az erőszakos elnyomáshoz, a háborúhoz folyamodnak: Istent nem lehet eszközként felhasználni, elfogadhatatlan, hogy nevében öljenek.

A camaldoli találkozóról Achille Silvestrini bíboros a következő felhívással fordult a három vallás vezetőihez: Találkozzanak Jeruzsálemben, hozzanak létre egy állandó szervezetet a folytonos párbeszédre. Ma, a Korán által Isten barátjának nevezett Ábrahám leszármazottaira olyan közös felelősség hárul, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. Találkozásuk legigazibb helye nem lehet más, mint Jeruzsálem, amelynek neve hosszantartó reménységük valódi alapját jelenti.

A camaldoli találkozó résztvevőihez levelet intézett Carlo Maria Martini bíboros, Milánó nyugalmazott érseke. „Nem lehet Jeruzsálemről beszélni, anélkül, hogy szeretnénk ezt a várost, azzal a szeretettel, amellyel a próféták szerették” – írta többek között Martini bíboros. A Jeruzsálemmel való bármiféle kapcsolat előfeltétele a zsidó nép iránti őszinte szeretet, részvétel szenvedéseiben és félelmeiben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltávolodunk más népektől, különös tekintettel a palesztin népre, hanem éppen ellenkezőleg, közel állunk hozzájuk és szolidárisak vagyunk velük”. A béke megvalósításának ára van, és elérkezett az ideje, hogy mindnyájan megfizessük a ránk eső részt.

Jean-Louis Tauran bíboros, vasárnap, a találkozó utolsó napján tartott előadást, Jeruzsálem, a béke útkereszteződése címmel. Jeruzsálem a béke városa, az egység, az arabok és izraeliek, a zsidók, keresztények és muzulmánok közötti kibékülés eleme – mondta Tauran bíboros, aki 13 éven át volt a Szentszék „külpolitikai” felelőse.

Kifejtette a Szentszék ismert álláspontját, miszerint Jeruzsálem szent és egyedi jellegének megőrzéséhez szükség van egy speciális statutum kidolgozására, a három vallás szent helyeit illetően. Ezeknek a helyeknek a biztonságát nemzetközileg kell garantálni. Összefoglalva tehát a Szentszéket a következő három kérdés foglalkoztatja: Jeruzsálem szent jellegének megőrzése, a vallási közösségek fennmaradása, különös tekintettel a katolikusokra, valamint a Szentföld békéje.

A nemzetközi jog történelmében kevés olyan eset van, amelyben a vallás és a politika ilyen szorosan összefonódik – mutatott rá Tauran bíboros. El kell kerülni, hogy ez a szent város kőtárrá és szentélyek múzeumává váljék. Az egyházak számára rendkívül aggasztó a keresztények elvándorlásának jelensége. Számunkra fontos, hogy a kegyhelyeket élő közösség vegye körül, saját iskoláival, kórházakkal, kézművesekkel. Ha a keresztény közösségek lassú, de folyamatos exodusa tovább folytatódna, Jeruzsálem a római Colosseumhoz válna hasonlóvá – tette hozzá Jean-Louis Tauran bíboros a Camaldoliban Jeruzsálemről megrendezett találkozón.