Ázsiai családkonferencia

Augusztus 17 és 22 között kerül sor Dél-Koreában az ázsiai püspökkari konferenciák szövetségének plenáris ülésére, amely a következő országokat érinti: Banglades, Korea, Fülöp-szigetek, India,Indonézia, Japán, Laosz-Kambodzsa, Malajzia, Szingapúr-Brunei, Myanmar, Pakisztán, Sri Lanka, Tajvan, Thaiföld és Vietnam. (Társult országként kapcsolódnak az eseményhez a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, valamint Hong Kong, Macao, Mongólia, Nepál, és Szibéria püspökei is). Az összejövetel témája: „A család Ázsiában az élet kultúrája felévezető úton”. Az ülés első napjaiban a résztvevők tanulmányozzák a püspökök, teológusok és világi hívek által megfogalmazott munkadokumentumot, az „Instrumentum Laboris”-t, majd a következő napokban részletkérdéseket vitatnak meg, amelyeket majd a végső közgyűlés elé terjesztenek. Mivel számos püspök most először vesz részt a plenáris ülésen, a programban szerepelnek kötetlen beszélgetések, testvéri agapék is, hogy a főpásztorok jobban megismerhessék egymást.
Orlando Quevedo fülöp-szigeteki érsek az ország püspökkari konferenciájának leköszönő elnöke szerint az ázsiai családok számára ma a legfőbb kihívást a globalizáció jelenti, és a helyi egyház nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a folyamatot. Az Ucan hírügynökségnek adott interjújában a főpásztor, aki azázsiai püspökkari konferenciák szövetsége központi bizottságának tagja, a globalizáció negatív jelenségi közül a materializmust és a neoliberalizmust emeli ki. A földrész számára a globalizáció a technológiai és tudományos haladást, a személy jogainak és méltóságának nagyobb tudatát eredményezte, de gazdasági téren a szegényebb társadalmi rétegeket sújtja, illetve növeli az elvándorlást, amely a családok széttöredezéséhez vezet. Az új technológiák a nyugati materialista életideál invázióját eredményezte, amely forradalmasítja Ázsiában is felforgatja a szexualitással, házassággal, gyermekvállalással, élettel és halállal kapcsolatos hagyományos értékeket. Kihívást jelentenek azonban az egyház számára egyes hagyományosan ázsiai társadalmi modellek is, amelyeket szintén át kell hatni az evangélium lelkületével. Ilyen például a patriarchális család szerkezet, amely gúzsba köti a nőket, illetve az egyes országokban még fennálló kasztrendszer. Quevedo érsek szerint a családpasztoráció csak akkor lehet eredményes, ha hatékonyan megvédi az élet értékét, ha figyelembe veszi a helyi szociális körülményeket és a globalizáció által előállt új társadalmi helyzethez igazítja programját.