Elvándorlók Ázsiában; pozitív kihívás az egyház számára

Az emigráció Ázsiában a hithirdetés új színterévé vált, ugyanis az elvándorlók nemcsak a szegénység elleni küzdőszellemet viszik magukkal, hanem azt a vágyat is, hogy megosszák másokkal kultúrájukat és hitüket. Ezért az elvándorlás ma új missziós-hullámot is jelent és a plébániáknak ún. második otthonná kell alakulniuk az elvándorlók számára, ahol a befogadás és a nyitottság szellemében lelnek otthonra bármilyen valláshoz tartozzanakis – nyilatkozott az AsiaNews hírügynökségnek Stephen Fumio Hamao bíboros, az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros véleménye szerint a globalizáció furcsa, ellentmondásos helyzetet idézett elő; míg az országhatárokat átlépő tőkeáramlás remekül működik, addig a személyek szabad mozgása nem valósul meg. A gazdagok úgy vértezik föl magukat a szegények ellen, hogy különböző akadályokat gördítenek helyváltoztatásuk útjába: vízumok, engedélyek formájában. Kulturális szinten pedig az elvándorlókat tekintik a társadalmi válságok előidézőinek, illetve elsősorban a nemzeti önazonosság megóvása elleni fenyegetésnek. Európa után Ázsiában a legmagasabb az elvándorlók száma; több, mint 48 millió embert érint. A kivándorlás általában negatívan hat az elhagyott anyaország gazdaságára, de ez alól is van kivétel – mondta Hamao bíboros. A Fülöp-szigetekről elvándorolt lakosság a külföldön megkeresett pénzt hazaküldi, így közvetve ösztönzően hat az ország gazdasági fellendülésére. Ami az ázsiai helyi egyház új kihívásait illeti a japán bíboros az elvándorlók méltóságának védelmét és előmozdítását jelölte meg, amely konkrétan azt jelenti, hogy igyekeznek megoldani a hiányzó lakóhelyek, az élelmiszerellátás problémáját, az illegalitás jelenségét, továbbá segítenek a szükséges iratok beszerzésében, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolásának megakadályozásában. Pasztorációs szinten – magyarázta Hamao bíboros – II. János Pál Pápa 1999-es és 2002-es, az Elvándorlók Világnapja alkalmából írt üzenetét tekintjük mérvadónak, amelyben a Szentatya arra szólította föl valamennyi plébániát – így az ázsiaiakat is -, hogy váljanak mindenki számára második otthonná, nemcsak a katolikusok, hanem mindenféle vallású elvándorlók számára. Ez ma a keresztény közösség küldetése az elvándorlók felé – összegezte gondolatait az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke. Jó példával jár előttünk a fülöp-szigeteki helyi egyház, amely fölismerte, hogy a hithirdetésben nem pusztán magára számíthat, hanem azokra a keresztény elvándorló fülöp-szigeteki nőkre is, akik buddhista barátnőiknek beszélnek Jézus Krisztusról. E tanúságtételeknek köszönhetően sok taiwani nő tér meg. A keresztények feladatáról szólva Hamao bíboros az egység és a közösség formálását emelte ki. Mint mondta, személyes meggyőződése, hogy a keresztény elvándorlók igazi prófétákká válva közösség-és szolidaritásformáló hatást gyakorolnak környezetükre. „Japánban kb. fél millió a keresztény bevándorló és azt látom, hogy sok katolikus nő japán férfihoz megy feleségül, s életpéldájuk hatására a férfiak áttérnek a keresztény hitre”– fejezte be az AsiaNews hírügynökségnek adott nyilatkozatát Stephen Fumio Hamao bíboros.